III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Ferdinánd
III. Ferdinánd, Toszkána nagyhercegeJoseph Dorffmeister, 1797.
III. Ferdinánd, Toszkána nagyhercege
Joseph Dorffmeister, 1797.

Toszkána nagyhercege
Uralkodási ideje
első uralkodása
1790. július 22.
1801. március 21.
Uralkodási ideje
második uralkodása
1814. május 30. – 1824. június 18.
Elődje I. Péter Lipót (először)
I. Lajos (másodszor)
Utódja I. Lajos (először)
II. Lipót (másodszor)
Salzburg választófejedelme
Würzburg nagyhercege
Uralkodási ideje
salzburgi választófejedelemként
1803. február 11.
1805. december 26.
Uralkodási ideje
würzburgi nagyhercegeként
1805. december 26. – 1814. június 3.
Életrajzi adatok
Uralkodóház Habsburg–Lotaringiai
Született 1769. május 6.
Firenze
Elhunyt 1824. június 18. (55 évesen)
Firenze
Édesapja Habsburg–Lotaringiai Lipót
Édesanyja Bourbon Mária Ludovika
Házastársa Bourbon–Szicíliai Lujza (1790–1802)
Wettin Mária Ferdinanda (1821–1824)
Vallás római katolikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Ferdinánd témájú médiaállományokat.

Ferdinánd József János Babtist (németül: Erzherzog Ferdinand Joseph Johann Baptist, olaszul: Ferdinando Giuseppe Giovanni Baptista; Firenze, 1769. május 6. – Firenze, 1824. június 17.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, II. Lipót német-római császár és Bourbon Mária Ludovika spanyol infánsnő fia, aki 1790-től Toszkána nagyhercege III. Ferdinánd néven, 1803-tól Salzburg választófejedelme, 1806-tól Würzburg nagyhercege, apja utána pedig a toszkánai Szent István Lovagrend nagymestere.

Élete[szerkesztés]

Származása, testvérei[szerkesztés]

Great coat of arms of the Grand Duchy of Tuscany.svg

Ferdinánd József János főherceg 1769. május 6-án született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale kastélyban. Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg, a későbbi II. Lipót (1747–1792) osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Az uralkodópár 16 gyermeke közül Ferdinánd József született harmadikként. A felnőtt kort megérő testvérek:

Pályafutása[szerkesztés]

Ifjúkorát Firenzében töltötte. Manfredini márki irányítása alatt kiváló nevelést kapott. 1790-ben II. József császár elhunyt, helyére Ferdinánd apja, Lipót nagyherceg lépett, II. Lipót császár néven. A toszkánai nagyhercegi címet Lipót elsőszülött fia vette át, III. Ferdinánd néven, 1790. július 2-án.

Felvilágosult gondolkodású apja nyomdokán haladva, Ferdinánd nagyherceg fejlesztette országában a kereskedelmet, támogatta a tudományt és a művészeteket, megszilárdította a jogbiztonságot. A francia forradalom után, 1792-ben elismerte az új Francia Köztársaságot. Óvatosan politizált, a napóleoni háborúkban országával együtt igyekezett semlegesnek maradni, 1793-ban azonban az Orosz Birodalom és Nagy-Britannia erős nyomást gyakoroltak rá, hogy álljon a Napoléon Bonaparte tábornok elleni koalíció oldalára. Anglia azzal fenyegetőzött, hogy flottája tüzérségi tűz alá veszi Livorno kikötőjét. Amikor a francia csapatok elfoglalták Piemontot, Ferdinánd kilépett a koalícióból, és 1795. február 9-én békét kötött Franciaországgal.

Amikor Bonaparte tábornok itáliai hódítási tervei egyre nyilvánvalóbbakká váltak, Ferdinánd nagyherceg ismét Ausztriához próbált közeledni. 1799-ben azonban a francia csapatok bevonultak Firenzébe, és Ferdinándnak Bécsbe kellett menekülnie, családjával együtt.

1801-ben a Bonaparte által kikényszerített lunéville-i béke és az 1801. március 21-i aranjuezi szerződés értelmében Ferdinándnak le kellett mondania Toszkána nagyhercegének címéről, amelyet Bonaparte megszüntetett, helyén a csatlós Etruriai Királyságot hozta létre, amelyet a parmai Bourbon-hercegek kaptak, kárpótlásul a Napóleon által elvett birtokaikért. A Toszkánai Nagyhercegségért cserébe Ferdinánd az 1802. december 26-i párizsi békeszerződésben az újonnan kreált Salzburgi Hercegséget (Herzogtum Salzburg) kapta meg (amelyet a Salzburgi Hercegérsekség szekularizált birtokaiból alakítottak). A frankfurti Birodalmi Gyűlésnek az egyházi birtokok szekularizálásáról szóló határozata (Reichsdeputationshauptschluss) neki ítélte az eichstätti főapátság (Hochstift Eichstätt) birtokát is.

Mivel ezeket a tartományokat az 1805-ös pozsonyi békeszerződés az Osztrák Császárságnak és Bajorországnak adta, cserébe Ferdinánd megkapta a würzburgi hercegséget, amelyet előbb választófejedelemséggé (Kurfürstentum), majd 1806-ban, a Német-római Birodalom megszűnése és a Rajnai Szövetség (Rheinbund) létrejötte után nagyhercegséggé (Grossherzogtum) emeltek.

Napóleon császár bukása után, az 1814. május 30-i párizsi békeszerződésben Ferdinánd visszatérhetett a helyreállított Toszkánai Nagyhercegségbe, amelyhez még további területeket is hozzácsatoltak. 1815-ben Murat tábornagy, Nápoly francia alkirálya támadást intézett a nagyhercegség ellen, ekkor Ferdinándnak ismét el kellett menekülnie, de még ugyanabban az évben, április 20-án hazatérhetett. 1815-ben a Toszkánai Nagyhercegségtől elcsatolták a Luccai Hercegséget, amelyet a pármai Bourbon-hercegek kaptak meg, átmeneti kárpótlásként. (Luccát csak 1847-ben csatolták vissza Toszkánához).

1817-ben újra megalapította a nagy múltú Szent István Lovagrendet, amit nyolc évvel korábban Napóleon oszlatott fel.

Ferdinánd engedékeny, békés természetű, de igényei érvényesítése tekintetében igen kitartó uralkodó volt. A katonáskodásnál jobban szerette a zenét. Az ancien régime és részben a felvilágosodás gyermeke volt, de a forradalom és az éppen bontakozó olasz nacionalizmus eszméitől idegenkedett.

III. Ferdinánd, Toszkána nagyhercege 1824-ben hunyt el Firenzében. Ott is nyugszik a San Lorenzo-templomban. Trónját fia, Lipót örökölte (II. Lipót) néven.

Házasságai, gyermekei[szerkesztés]

Első házasságát Ferdinánd már Toszkána nagyhercegeként, 1790. augusztus 15-én képviselők útján (per procurationem) Nápolyban kötötte a Bourbon-házból való Lujza Mária Amália nápoly–szicíliai királyi hercegnővel (Principessa Luisa Maria Amelia di Borbone della Due Sicilie, 1733–1802), I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király leányával. Az ünnepélyes esküvőt Bécsben tartották, 1790. szeptember 19-én. E házasságból 6 gyermek született, hárman érték meg a felnőtt kort:

  1. Karolina Fernanda (Ferdinanda) Terézia (1793–1802), gyermekkorban meghalt.
  2. Ferenc Lipót főherceg (1794–1800), gyermekkorban meghalt.
  3. Lipót főherceg (1797–1870), II. Lipót néven Toszkána nagyhercege.
  4. Mária Lujza Jozefa Krisztina Róza főhercegnő (1799–1857).
  5. Mária Terézia Franciska főhercegnő (1801–1855), aki Károly Albert szárd–piemonti királyhoz ment feleségül.
  6. Egy halva született gyermek (*/† 1802).

Második házasságát Ferdinánd nagyherceg 1821. május 6-án, 52. születésnapján kötötte Firenzében a 25 éves Mária Ferdinanda szász királyi hercegnővel (1796–1865), Miksa szász koronaherceg (1759–1838) és Karolina Mária Bourbon–pármai hercegnő (1770–1804) leányával. A második feleség Ferdinánd első házasságából való fiának, Lipótnak sógornője volt. Ez a házasság gyermektelen maradt.

Források[szerkesztés]

  • Emmer: Erzherzog Ferdinand III., Großherzog von Toscana, als Kurfürst von Salzburg, Salzburg, 1878.
  • Pesendorfer, Franz: Ferdinánd, III., Toscana nagyhercege. In: Hamann, Brigitte (szerk.): Habsburg lexikon. Új Géniusz Kiadó, Bp. 1990. pp. 105–106.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Lipót
Toszkána nagyhercege
1790–1799
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Toszkánai Nagyhercegség lobogója (Habsburg–Lotaringiai-ház, Toszkánai ág, 1737-1861)
Következő uralkodó:

(francia megszállás)
Előző uralkodó:
Élisa Bonaparte
Toszkána nagyhercege
1814–1824
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Toszkánai Nagyhercegség lobogója (Habsburg–Lotaringiai-ház, Toszkánai ág, 1737-1861)
Következő uralkodó:
II. Lipót