Osztrák császárok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ausztria császári koronája a Bécsi Hofburg kincstárában.

Az osztrák császári címet – pontosabban Ausztria császárának címét – 1804-ben, Ausztria örökös császársággá alakításakor vette föl Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc, az utolsó német-római császár, aki I. Ferenc néven lett az első osztrák császár. Az államjogi aktus célja az volt, hogy Ferenc azonos szintű uralkodóként léphessen fel az újonnan keletkezett Francia császárság uralkodójával, I. Napóleonnal szemben. Az Osztrák Császárságot 1867-ig Habsburg Monarchiának vagy Habsburg Birodalomnak is nevezték.

I. Ferenc, az első osztrák császár (II. Ferenc néven) a német-római császári címet is viselte 1806-ig, amikor – I. Napóleon francia császár követelésére – a Német-római Birodalom, és vele a német-római császári cím, hivatalosan („de jure”) is megszűntek. Ekkorra a Német-római Birodalom ténylegesen („de facto”) már nem létezett, mert Napóleon azt különálló királyságokra bontotta, amelyeknek élére saját rokonait vagy hozzá hű uralkodókat helyezett.

Az osztrák császárok névsora azonos a magyar királyokéval ebben a korban. A sorszámozások eltérőek, attól függően, hogy osztrák császárként, magyar vagy cseh királyként címezték az illető uralkodót.

Az 1867-es Kiegyezéssel az Osztrák Császárság átalakult dualista államszerkezetű perszonálunióvá. Az Osztrák–Magyar Monarchia egyik tagállama az Osztrák Császárság (azaz a „Birodalmi Gyűlésben Képviselt Tartományok”), másik tagállama a Magyar Királyság (azaz a „Magyar Korona Országai”) voltak. A közös uralkodó (rövid formájú) címe „császár és király”-ra („Kaiser und König”) módosult. A közös állami dokumentumok, intézmények neve előtt emiatt állt a k. u. k., azaz a „császári és királyi” rövidítés.

Az Osztrák–Magyar Monarchia (németül Österreich-Ungarn), és benne az Osztrák Császárság 1918-ig állt fenn. Az első világháborút követő forradalmak után az első Osztrák Köztársaság (1918–1938) parlamentje kimondta a monarchia megszűnését, a Habsburg-család trónfosztását, az uralkodó család tagjainak örökös száműzetését, amelyet a második Osztrák Köztársaság (1945–) parlamentje csak az 1990-es években enyhített.

Uralkodó Életterminusa Uralkodása kezdete Uralkodása vége Uralkodóháza Megjegyzés Portré
Imperial Crown of Austria (Heraldry).svg
I. Ferenc
németül: Franz I.
Ausztria 1. császára
1768. február 12.
Firenze

1835. március 2.
Bécs
(67 évesen)
1804. augusztus 11.
1835. március 2.
Habsburg–Lotaringiaiak
II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király és Burbon Mária Ludovika spanyol infánsnő fia
Franz II Kaiser.jpg
Imperial Crown of Austria (Heraldry).svg
I. Ferdinánd
németül: Ferdinand I.
Ausztria 2. császára
1793. április 19.
Bécs

1875. június 29.
Prága
(82 évesen)
1835. március 2.
1848. december 2.
Habsburg–Lotaringiaiak
I. Ferenc osztrák császár, magyar és cseh király és Bourbon Mária Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnő fia
Ferdinand I emperor of Austria.jpg
Imperial Crown of Austria (Heraldry).svg
I. Ferenc József
németül: Franz Joseph I.
Ausztria 3. császára
1830. augusztus 18.
Bécs

1916. november 21.
Bécs
(86 évesen)
1848. december 2.
1916. november 21.
Habsburg–Lotaringiaiak
Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly osztrák főherceg és Wittelsbach Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő fia, I. Ferdinánd unokaöccse
Emperor Francis Joseph.jpg
Imperial Crown of Austria (Heraldry).svg
I. Károly
németül: Karl I.
Ausztria 4. császára
1887. augusztus 17.
Persenbeug-Gottsdorf

1922. április 1.
Funchal
(34 évesen)
1916. november 21.
1918. november 11.
Habsburg–Lotaringiaiak
Habsburg–Lotaringiai Ottó Ferenc osztrák főherceg és Wettin Mária Jozefa szász királyi hercegnő fia, I. Ferenc József unokaöccse
Emperor karl of austria-hungary 1917.png

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]