Horvátország uralkodóinak listája
| Horvátország királya | |
| Királyi címer | |
II. Tomiszláv király 1941. március 18. – 1943. július 31. | |
| Adatok | |
| Megszólítás | Ő királyi felsége |
| Első | I. Tomiszláv |
| Utolsó | II. Tomiszláv |
| Házastársa | Horvát királyné |
| Rezidencia |
|
| Regnálás kezdete | 925 |
| Regnálás vége | 1943. július 31. |
| Előd | Fejedelem |
| Utód | Király |
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátország királya témájú médiaállományokat. | |

Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza. A horvát és más szláv törzsek körülbelül a 7. században érkeztek meg a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területére. A frankok hatására a horvátok felvették a keresztény hitet, és államot alapítottak. A magukat horvátoknak nevező törzsek a Tengermelléken, azaz Dalmáciában, a velük közeli rokon szláv törzsek a Dráva és a Kapela hegység között (Szlavónia) hoztak létre államot. A Szlavóniai Fejedelemség a magyar honfoglalás áldozata lett, azonban Szlavón bánság néven megőrizte részleges különállását a Magyar Királyságon belül. A Horvát Fejedelemség, majd Horvát Királyság a 11. század végétől lett a magyar korona országa, mint Horvát bánság. Dalmáciára nagy részére Velence terjesztette ki az uralmát a 15. században. Horvátországot 1918-ig a bánok kormányozták, akiket a magyar király nevezett ki a terület élére. A horvát és szlavón bánok listája a Horvát bánok listája szócikkben található.
Szlavónia fejedelmei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A horvát történetírás egy része őket a pannóniai Horvátország fejedelmeinek tekinti.
A tengerparti Horvátország fejedelmei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Porga | fej.: 7. század | |
| Viseszláv | fej.: 785 k. – †802 | |
| Borna | fej.: 810 – †821 k. | Nagy Károly vazallusa |
| Vladiszláv | fej.: 821 – †835 k. | |
| Miszláv | fej.: 835 e. – †845 | |
| I. Trpimir | fej.: 845 – †864 e. | A Trpimirović-dinasztia alapítója. |
| Zdeszláv | fej.: 864 – 864, ld. alább | Trpimir fia. |
| Domagoj | fej.: 864 – †876 k. | Elűzte a trónról unokatestvérét, Zdeszlávot. |
| Iljko (?) | fej.: 876 – 878 | A Domagojt követő uralkodó neve bizonytalan.[1] |
| Zdeszláv (másodszor) | fej.: 878 – †879 | |
| Branimir | fej.: 879 – †892 | Domagoj rokona. |
| Muncimir | fej.: 892 – †910 k. | Zdeszláv öccse. |
| I. Tomiszláv | fej.: 910 k. – 925 | X. János pápa 925-ben királynak nevezi. |
A tengerparti Horvátország királyai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| I. Tomiszláv | kir.: 925 – †928. március 11. | X. János pápa 925-ben királynak nevezi. |
| II. Trpimir | kir.: 928 – †935 | Tomiszláv öccse. |
| I. Krešimir | kir.: 935 – †945 | Trpimir gyermeke. |
| Miroszláv | kir.: 945 – †949 | Kresimir fia. |
| II. Krešimir Mihály | kir.: 949 – †969 | Miroszláv öccse, elfoglalta Boszniát. |
| Stjepan Držislav | kir.: 969 – †997 | II. Kresimir fia. |
| Szvetoszláv Szuronja | kir.: 997 – †1000 | Stjepan Držislav fia. |
| III. Krešimir | kir.: 1000 – †1030 | Stjepan Držislav fia. |
| Gojszláv | kir.: 1000 – †1020 | Stjepan Držislav fia. |
| I. István (*988) | kir.: 1030 – †1058 | III. Kresimir fia. |
| IV. Krešimir Péter | kir.: 1058 – †1074 | István fia. |
| Szlavics | kir.: 1074 – †1075 | Dmitar Zvonimir ellenkirálya. |
| Dmitar Zvonimir | kir.: 1076 – †1089. április 20. | IV. Kresimir unokatestvére, felesége Ilona, I. Béla leánya (1063). |
| II. István | kir.: 1089 – †1090 decembere | Ellenkirálya Szlavics dalmáciai nemes. |
| Álmos (*1075) | kir.: 1091 – 1096, †1127. szeptember 1. | |
| Svačić Péter | kir.: 1093 k. – †1097 | A Gvozd-hegységi csatában esett el. |
| Könyves Kálmán (*1074) | kir.: 1102 – †1116. február 3. | A továbbiakban a magyar királyok viselték a horvát király címet is, egészen 1918-ig. |
| Ú j k o r | ||
| II. Tomiszláv (*1900. március 9.) | kir.: 1941 – 1943, †1948. január 29. | Aimone spoletói herceg, névlegesen, a valódi irányító Ante Pavelić poglavnik. |
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Josip Lučić (1965). "Dva torza o srednjovjekovnoj hrvatskoj povijesti". Historijski zbornik. 18: 298-300.
{{cite journal}}: Unknown parameter|nyelv=ignored (súgó)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez. Császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
- John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Ford. Hideg János. Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9