Gvozd-hegységi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gvozd-hegységi csata
Svačić Péter halála (Oton Iveković festménye)
Svačić Péter halála (Oton Iveković festménye)

Időpont 1097
Helyszín Gvozd-hegység (ma Petrova Gora), Horvátország.
Eredmény Magyar győzelem
Szemben álló felek
Coa Hungary Country History (855-1301).svg Magyar KirályságHorvát Királyság
Parancsnokok
Coa Hungary Country History (855-1301).svg Könyves Kálmán
Svačić Péter +
Szemben álló erők
ismeretlenismeretlen
Veszteségek
ismeretlenismeretlen, jelentős.
A Wikimédia Commons tartalmaz Gvozd-hegységi csata témájú médiaállományokat.
Svačić Péter halála a Gvozd-hegységi csatában, Josip Horvat Međimurec festménye

A Gvozd-hegységi csata (más néven Péter-hegyi csata) 1097-ben zajlott le a horvátországi Gvozd-hegységben a magyar és horvát seregek között. A csata magyar győzelemmel végződött, aminek következménye a horvát állam megszűnése lett.

Előzmények[szerkesztés]

1090-ben a Dmitar Zvonimir horvát király halála után kitört trónharcok során I. László magyar király seregével betört Horvátországba, és legyőzte II. István horvát királyt. Ezt követően, habár látszólag meghagyta az ország függetlenségét, unokaöccsét, Álmos herceget koronáztatta horvát királlyá, így Horvátország magyar befolyás alá került. A horvátok 1093-ban fellázadtak és elűzték Álmost, majd Svačić Pétert koronázták királlyá. Megkezdődött a háború, amelyben kezdetben a magyar seregek nem tudtak diadalt aratni a horvátok felett. A Szent László király után uralomra került Könyves Kálmán azonban már nagyobb sikerrel vette fel a harcot a horvátokkal.

A csata[szerkesztés]

1097-ben azzal a szándékkal, hogy megszerezze a horvát trónt, Kálmán király nagy sereget küldött a horvátok ellen, amely átkelt a Dráva folyón és megszállta Horvátország északi részét. Péter király emiatt székhelyét az Adriai-tenger partján fekvő Knin városba tette át, majd megkísérelte feltartóztatni a magyar sereget. A horvát és magyar sereg a Gvozd-hegységnél találkozott, majd az itt kialakult csatában Svačić Péter életét vesztette, így a csata a magyarok győzelmével zárult.

Következmények[szerkesztés]

A csata végzetes következményekkel járt a horvátokra nézve. Péter király halála után nem voltak képesek továbbra is ellenállni a magyaroknak, így Könyves Kálmán serege megszállta az országot, majd 1102-ben Horvátország királyává koronáztatta magát. Horvátország reálunióba került Magyarországgal és ez az állapot egészen 1918-ig, az első világháború végéig fennmaradt.

Horvátország függetlenné válása után a Gvozd-hegységet Péter király emlékére Petrova gora-nak, azaz Péter-hegynek nevezték el.

Források[szerkesztés]

  • Szalay János - Baróti László: A Magyar Nemzet Története. Budapest, Udvari Könyvkereskedés Kiadó, 1896.
  • Hóman Bálint - Szekfű Gyula: Magyar Történet. Budapest, Király Magyar Egyetemi Nyomda, 1936.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle_of_Gvozd_Mountain című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.