Reálunió
A reálunió az államszerkezet típusa,[1] a definíciója változott az idők alatt.
Régi meghatározás[szerkesztés]
Korábban reálunió alatt olyan két vagy több, közös uralkodószemély alatt élő államnak az állami életre történt egyesülését értették, melynek során a belügyekre vonatkozóan az egyesült államalakulatok bizonyos mértékben megtartották önállóságukat.
A mai definíciók szerint azonban az efféle szerveződések inkább szövetséges államnak, vagy decentralizált egységes államnak tekintik. Perszonáluniókban az országok felett uralkodó közös személyből fakadóan mindig elkerülhetetlenül közössé vált a külpolitika.
Példák reálunióra[szerkesztés]
- 1091 és 1918 között Magyarország és Horvátország reáluniója
- 1460-tól a Schleswigi és Holsteni Hercegségek reáluniója
- 1509 és 1814 között Dánia és Norvégia reáluniója
- 1569 és 1795 között: lublini unió, Lengyelország és Litvánia "nemesi köztársasága"
- 1800 és 1908 között: Dánia és Izland reáluniója
- 1802 és 1810 között: a Salm-Salmi és Salm-Kyrburgi Hercegségek reáluniója
- 1809: az első német alkotmány elrendeli a Szászország-Weimari, valamint a Szászország-Eisenachi Hercegségek reálunióját a Szászország-Weimar-Eisenachi Hercegség keretein belül
- 1867 és 1918 között: a kiegyezés alapján Ausztria és Magyarország reáluniója
- 1871 és 1918 között: a Porosz Királyság és a Német Birodalom reáluniója
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az államszervezet, állami-területi beosztás és államszerkezet összefüggése.. Pénzügy sziget. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
Források[szerkesztés]
- Reálunió, Kislexikon.hu
További információk[szerkesztés]
- Kiss Barnabás: Az államkapcsolatok kérdése a kiegyezés korának közjogi irodalmában , acta.bibl.u-szeged.hu
