Szlavónia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szlavónia
Elhelyezkedés Kárpát-medence
Besorolás nagytáj
Földrajzi adatok
Terület 9000 km²
Elhelyezkedése
Szlavónia (Horvátország)
Szlavónia
Szlavónia
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 55′Koordináták: é. sz. 45° 27′, k. h. 17° 55′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlavónia témájú médiaállományokat.
Szlavónia a mai Horvátországban
Szlavónia
A mai Szlavónia a Magyar Királyság szerves részeként a történelmi Szlavóniától keletre látható a Dráva és a Száva között

Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.

Történelem[szerkesztés]

Területe a középkorban[szerkesztés]

A középkorban ez a terület a Magyar Királyság, a magyar vármegyerendszer szerves részét alkotta. Területén Pozsega, Baranya és Valkó vármegyék osztoztak.[1]

Az újkori Szlavónia[szerkesztés]

Az újkorban a magyar vármegyék fokozatosan kerültek Horvát–Szlavónországhoz, ekkor már mint Pozsega, Verőce és Szerém vármegye.[2]

A 15. század végétől a növekvő török veszély, majd a folyamatos török előrenyomulás miatt egyre több horvát húzódott a Horvát bánság területéről Szlavóniába. Ugyanakkor a magyar királyi hatalom egyre gyengült, és a horvátok amúgy is más viszonyban voltak a magyar koronával, mint a szlavóniaiak. Mindez fokozatosan megváltoztatta a szlavóniai nemesség identitástudatát. Magyarország helyett egyre inkább Horvátországhoz kötődtek, ugyanakkor ez egy lassú folyamat volt, még hosszú ideig megmaradt a sajátos szlavón identitás az újkorban is. [3] Mindezek következtében a 16. században először a Szávától délre eső területeket, majd a század végétől egész Szlavóniát kezdték Horvátországnak hívni. 1558-ban egyesült a szlavón és a horvát tartományi gyűlés. Az 1540-es évektől a magyar királyok a „Szlavónia királya” címet is egyre gyakrabban használták, és a címerét felvették a többi hűbéres tartomány címerei közé.[4] Eközben Szlavóniának kezdték nevezni a Dráva–Száva közének keleti részét, a Szerémséget is beleértve.[5]

Szlavónia napjainkban[szerkesztés]

Az európai uniós csatlakozás óta jelentős népességcsökkenés figyelhető meg a régióban. 998 kelet-horvátországi település közül 2016-ban 365-ben egyetlenegy gyermek sem született, 130 faluban egy gyermek, 120-ban pedig két gyermek született.[6] A munkanélküliség és a jobb élet reményében az emberek külföldre vagy Zágrábba költöznek.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  1. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 110,114. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  2. Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 126–127. o.. ISBN 963-351-696-X CM (1991) 
  3. Pálosfalvi Tamás (2011). „Szlavónia a késő középkori Magyar Királyságban5–6. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  4. Pálffy Géza: Magyar arisztokraták – horvát nemesek. História, 5–6. sz. (2011)
  5. Varga Szabolcs (2011). „Szlavónia a kora újkorban5–6. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva].  
  6. Može i gore: do 2030. Slavonija će izgubiti još sto tisuća stanovnika