II. Krešimir horvát király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Mihály Kresimir
Horvát Királyság királya
Uralkodási ideje
949 – 969
Elődje Miroszláv
Utódja Stjepan Držislav
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trpimir-ház
Elhunyt 969
Nyughelye Szigeti Szent István-templom
Házastársa Zárai Jelena
Gyermekei Stjepan Držislav
Édesapja I. Krešimir

II. Mihály Kresimir (meghalt 969-ben) a középkori Horvát Királyság ötödik uralkodója volt, a Trpimir-házból, aki 949-ben lépett trónra, testvére, Miroszláv halálakor. Valamennyire megújította a horvát állam erejét és jó kapcsolatokat teremtett a dalmát városokkal, főképp Zárával. Kresimir felesége, Zárai Jelena, Szalonában két templomot építtetett. Az egyik, a Szigeti Szent István-templom, a horvát királyok temetőjeként működött, a másikban, a Szűz Mária templomban, a horvát királyokat koronázták meg.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balkán-félsziget 950 körül

II. Trpimir és I. Krešimir békés uralkodása után a korona a legidősebb fiat, Miroszlávot illette. Rögtön uralkodása kezdetén Pribina bán belső harcokat kezd a trónért, amely végül Miroszláv halálával végződik. A polgárháború alatt Horvátország legyöngült, és több város elszakadt tőle. Feltehetőleg ekkor szakadt el Bosznia is, amely Dukljával együtt a szerb zsupán és bizánci vazallus, Časlav Klonimirović uralma alá került.

II. Mihály Kresimir 949-ben lépett trónra és valamennyire sikerült visszaállítania a rendet. A Dukljai Pap Krónikája leírja, hogy Kresimir kirabolta Uskoplje, Luka és Pleva városát, és leigázta egész Boszniát. A bosnyák bán, látva hogy nem tud ellenállni, a magyar királyhoz szökött. Továbbá arab kalózok ellen harcolt, akik fölött 969-ben Monte Garganonál „nagyszerű győzelmet” aratott. [1]

Pribina bán jelentős hatalmat tartott meg uralkodása alatt, amelyet a király adományai bizonyítanak. A bán többek között a zárai Szent Grisogono monostort nyerte el. Bíborbanszületett Konstantin császár szerint a horvát király három megye fölött uralkodott: Gacka, Lika és Krbava. [2]

II. Kresimir 969 körül halt meg és fia, Stjepan Držislav örökölte.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rudolf Horvat, Povijest Hrvatske I., Zagreb, 1924.
  2. Konstantin VII. Porfirogent;  »De administrando imperio«, caput 30.


Előző uralkodó:
Miroszláv
Horvátország uralkodója
949-969
Trpimir-ház
Horvát címer
Következő uralkodó:
Stjepan Držislav