1096
Megjelenés
Ellenőrzött
| 1096 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1096 |
| Ab urbe condita | 1849 |
| Bahái naptár | -748 – -747 |
| Berber naptár | 2046 |
| Bizánci naptár | 6604 – 6605 |
| Buddhista naptár | 1640 |
| Burmai naptár | 458 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1088 – 1089 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1151 – 1152 |
| Shaka Samvat | 1018 – 1019 |
| Holocén naptár | 11096 |
| Iráni naptár | 474 – 475 |
| Japán naptár | 1756 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3792–3793 |
| Kopt naptár | 812 – 813 |
| Koreai naptár | 3429 |
| Muszlim naptár | 488 – 490 |
| Örmény naptár | 545 ԹՎ ՇԽԵ |
| Szeleukida naptár | 1407–1408 |
| Thai szoláris naptár | 1639 |
| Zsidó naptár | 4856 – 4857 |
Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század
Évtizedek: 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek
Évek: 1091 – 1092 – 1093 – 1094 – 1095 – 1096 – 1097 – 1098 – 1099 – 1100 – 1101
Események
[szerkesztés]Európa
[szerkesztés]- II. Orbán pápa előző novemberi felhívása alapján Európa-szerte papok és prédikátorok toboroznak katonákat Jeruzsálem felszabadítására, az első keresztes hadjáratra. Elsősorban Francia- és Németországban tömegek gyűlnek össze, összesen mintegy 40 ezer ember; ők alkotják az ún. "szegények keresztes hadjáratát". Több csoportban indulnak meg, hogy a Balkánon és Kis-Ázsián át eljussanak a Szentföldre. Legkorábban a francia Nincstelen Valter vezette csoport indul el, ő május elején éri el Magyarország határát; Könyves Kálmán király átengedi őket az országon, útjuk különösebb incidens nélkül zajlik, csak a bizánci határon lévő Zimonynál kerül sor némi fosztogatásra.
- A keresztesek következő nagyobb, Remete Péter vezette csoportját szintén átengedik, de Zimonynál a keresztesek rátámadnak a városra, elfoglalják a várat és négyezer magyart megölnek. Ezután gyorsan átkelnek Belgrádba, amit szintén kifosztanak és felgyújtanak. Naisszosznál élelmet kapnak a bizánci hatóságoktól és Konstantinápolynál csatlakoznak Valter seregéhez.
- Az Emicho lovag, valamint Gottschalk és Volkmar vezette keresztesek a Rajna-vidéken pogromokat rendeznek a zsidók ellen, Wormsban ötszáz, Mainzban ezer zsidót gyilkolnak meg. Volkmar Prágában rendez vérfürdőt, majd Magyarországra indul tovább, ahol Nyitránál a helyi hatóságok szétszórják őket. A fosztogató Gottschalk-csoportot Székesfehérvárnál veri szét Kálmán király. A legnagyobb Emicho-féle csoport ostrom alá veszi Moson várát, de mikor híre jön, hogy közeledik a király serege, elmenekülnek. Ezen csoportok maradéka valószínűleg később a fejedelmek keresztes hadához csatlakozott.
- A Konstantinápolynál összegyűlt kereszteseket I. Alexiosz Komnénosz császár barátságosan fogadja és átszállíttatja őket Kis-Ázsiába. A fegyelmezetlen és tapasztalatlan, főleg parasztokból álló tömeg több csapatra oszolva fosztogat és egészen Kilidzs Arszlán rúmi szultán fővárosáig, Nikaiáig eljutnak. Az októberre összegyűlt szeldzsuk sereg könnyedén legyőzi őket, többségüket lemészárolja, a foglyokat eladják rabszolgának.
- A fejedelmek is több csoportban, de csak aratás után, augusztusban indulnak el. IV. Rajmund toulouse-i gróf Észak-Itálián és Dalmácián át vonul a bizánci fővároshoz; Bohemund tarantói herceg és unokaöccse, Tankréd az Adrián kel át a Balkánra; II. Róbert normandiai herceg is Róma és Dél-Itália érintésével hajózik át. A lotaringiai sereg három fivér (Bouillon Gottfried herceg, III. Eustache, boulogne-i gróf és a vagyontalan Balduin) vezetésével Magyarországon keresztül (ahol Kálmán király rossz tapasztalatai miatt túszokat kér tőlük és fegyveresekkel kísérteti őket) éri el Konstantinápolyt, ahol decemberben egyesülnek a keresztes seregek.
- A korábban fellázadt I. Welf bajor herceg meghódol IV. Henrik német-római császárnak, aki visszaadja neki a Bajor Hercegséget.
- VI. Alfonz leóni és kasztíliai király feleségül adja törvénytelen lányát, Teresát a mórok elleni harcban segédkező Burgundiai Henrikhez (I. Hugó burgundiai herceg öccséhez), aki a Teresa hozományát alkotó földbirtokokból megalapítja a Portugál Grófságot.
- I. Péter aragóniai király (miután az alcorazi csatában visszaveri a felmentő sereg próbálkozását) két éves ostrom után elfoglalja a zaragozai emírtől Huesca várát (amelynek ostrománál apja, Sancho elesett).
- II. Szvjatopolk kijevi nagyfejedelem unokatestvére, Oleg csernyigovi fejedelem ellen vonul; eközben a Bonyak vezette kunok Kijevre támadnak és feldúlják a környékét (kirabolják többek között a Pecserszka lavra kolostort is.
- Először említenek oktatási tevékenységet Oxfordban.
Születések
[szerkesztés]- március 12. – Knud Lavard, schleswigi herceg
- április 9. – al-Muktafi, abbászida kalifa
- december 31. – al-Ámir, fátimida kalifa
- Szentviktori Hugó, francia teológus
- István, angol király
- II. Izjaszláv Msztyiszlavics, kijevi nagyfejedelem
- Lombardiai Péter, itáliai teológus
- Vang Hszi-meng, kínai festő
Halálozások
[szerkesztés]- október 21. – Nincstelen Valter, a szegények keresztes hadjáratának egyik vezetője
- Eudokia Makrembolitissza, X. Kónsztantinosz és IV. Rómanosz bizánci császárok felesége
- III. Geoffroy, anjou-i gróf
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1096 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.