Nyitra (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitra (Nitra)
View from Castle.JPG
Nyitra címere
Nyitra címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Turisztikai régió Nyitramente
Rang város
Polgármester Jozef Dvonč
Irányítószám 949 XX
Körzethívószám 00421 (0) 37
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 78 351 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség 845 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 151 m
Terület 102,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitra (Szlovákia)
Nyitra
Nyitra
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 18′ 25″, k. h. 18° 05′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 25″, k. h. 18° 05′ 11″
Nyitra weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitra (szlovákul: Nitra Loudspeaker.svg kiejtése, németül Neutra) Szlovákia hatodik legnépesebb városa (2011), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Nevének eredete[szerkesztés]

Először 880-ban említik "Nitra" néven (826 "Nitrava", 880 "Nitra", 1111/1113 "Nitra", "Nitria" stb.). A város a Nyitra folyóról kapta a nevét, amely mellett fekszik. A folyó neve a germán Nitrahwa víznévből ered, amely az indoeurópai nid = folyik és a gót ahwa = víz szavak összetétele.

Fekvése[szerkesztés]

Pozsonytól 92 km-re keletre, a Kisalföld északi peremvidékét érintő Nyitrai-dombvidéken, a Nyitra folyó völgyében emelkedő dombokon fekszik. Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység s az annak részét képező Zobor-hegy északkelet felől érinti a város területét.

Legrégibb településmagva a vár és a várnegyed, amelynek vázát a Nyitra folyó egykori gázlója és a vár között húzódó útvonal alkotja. A várnegyed alatt elterülő Alsó városrész számos egyházi intézménynek ad helyet. A város jelenlegi arculatának kialakítása az 1950-es években kezdődő és az 1980-as évek végéig tartó szocialista tervgazdálkodás időszakához fűződik, ekkor közigazgatásilag több szomszédos település a város részévé vált, s nagyrészt azok területén valósították meg a panelházakból álló lakótelepek megépítését. Ugyanezen időszakban rombolták le a várdombtól délnyugatra fekvő párutcai zsidónegyedet, s helyén szintén lakótelepet létesítettek.

Története[szerkesztés]

A zoborhegyi bencés apátság 1113-ból származó birtoklevele
Nyitra 1690 körül
Nyitra látképe, előtérben a Várdomb
Kálvária Nyitrán

Ősi település, már a római korban ismert volt[forrás?], majd szláv központtá vált. 880-ban már püspökség székhelye, majd megépül a zoborhegyi bencés apátság és a remeteségek. A Nagymorva Birodalom keleti fővárosa. A Nyitra folyó félkörívben öleli körül a 60 m magas Várhegyet, amelyen a kis alapterületű, de jelentős vár áll.

Szent István 1006-ban (?) kelt oklevele, melyben Szent Emerám kanonokjainak juttat adományokat, hamis.[1] A 11. században épült vár Nyitra vármegye névadója és székhelye, palotáját nemrég feltárták.[2] Itt őrizték és vakították meg Vazult. A nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát Gizella királyné, és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezte el. 1074-ben Henrik császár és Salamon sikertelenül ostromolta. 1111-ben Könyves Kálmán megerősíti a Zoborhegyi apátság oklevelét.[3] 1113 körül Könyves Kálmán király alapította a nyitrai püspökséget. Azóta püspöki székhely és birtok. 1241-ben kiállta a tatár ostromot. 1248-ban állítólag szabad királyi város lett, majd 1288-tól püspöki város.[4] 1271-ben II. Ottokár cseh királyé, majd 1317-ben Csák Máté foglalta el. 1440-ben a husziták szállták meg, tőlük Hunyadi Mátyás foglalta vissza. 1471-ben IV. Kázmér lengyel király foglalta el, de 1472-ben Mátyás visszavette.

A törökök nem ostromolták meg, de 1605-ben Bocskai vezére, Rhédey török segítséggel vette be. 1620-ban Bethlen Gábor is elfoglalta, majd 1663-ban rövid időre, ellenállás nélkül török kézre került.[5] A vár provizora szenterzsébeti Terjék János volt, Zala vármegye volt adószedője,[6] Szelepcsényi György nyitrai püspök szervitora és rokona[7] (egy évvel később, 1664. november 4.-én I. Lipót magyar király kegyelmet adott Terjék Jánosnak, a Nyitra vár feladásával elkövetett hűtlensége miatt).[8] Nyitra ostroma 1664. április 17-től május 3-ig tartott. A várat a törökök védték a Jean-Louis Raduit de Souches és Koháry István vezette osztrák csapatokkal szemben. A törökök két hét múlva kapituláltak.[9] 1683-ban a kurucok elvonulása után a nyitrai és lévai vár őrsége Rabatta tábornok és a nádor előtt hajtottak fejet.[10]

1630-ban a Marianus ferencesrendiek telepedtek le itt és kolostort építettek. 1701-ben alapították a piarista szerzetesrend nyitrai házát.[11]

Az 1702-es I. Leopold féle hírhedt várromboló rendelet Nyitra várát is lerombolásra ítélte. Nyitra, mint püspöki vár azonban épségben maradt, mivel Mattyasovszky László nyitrai püspök, magyar kancellár sikerrel nyújtotta be a Haditanácshoz a megtartására vonatkozó kérvényét. Épületei barokkizálva ma is állnak, a város külső erődítményei azonban elpusztultak.

A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-től 1708-ig volt a város kuruc kézen. 1715-ben megnyílt a papnevelő intézet.[12]

1915. október 17-én állították fel a Városháza-téren a "Vasturult", amely a hazafias áldozatkészség emlékére és szögvásárlási akció segítségével a háborúban elesett Nyitra megyei katonák özvegyei és árvái támogatására készült. Az elcsatolás után eltűnt.[13]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Nyitrát 1918. december 12-én a csehek 1 zászlóaljjal és 1 üteggel szállták meg.[14] 1921. február 9-én csehszlovák legionáriusok zúzták szét a Zobor-hegyen álló, 18 méter magas ezredéves emlékművet, amely Kallós Ede alkotása volt és 1896. augusztus 30-án leplezték le. A katonák magukkal vitték a turulmadár 16 mázsányi vörösréz anyagát. Az első világháborús Honvéd szoborról levésték Szathmáry István költő verses föliratát.[15]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Nyitra 8660 lakosából 3403 szlovák, 2990 magyar, 1969 német, 3 szerbhorvát, 58 egyéb anyanyelvű, továbbá 20 idegen és 217 csecsemő. Alsóköröskény 710 lakosából 614 szlovák, 54 magyar, 28 német, 1 egyéb anyanyelvű és 13 csecsemő. Nyitradarázsi 891 lakosából 803 szlovák, 24 magyar, 13 német, 12 egyéb anyanyelvű és 39 csecsemő. Felsőköröskény 427 lakosából 336 szlovák, 53 magyar, 19 német, 2 egyéb anyanyelvű és 17 csecsemő. Tormos 648 lakosából 579 szlovák, 32 magyar, 12 német anyanyelvű és 25 csecsemő. Nagyemőke 905 lakosából 517 szlovák, 288 magyar, 63 német anyanyelvű és 37 csecsemő. Könyök 226 lakosából 203 szlovák, 7 német, 4 magyar anyanyelvű és 12 csecsemő. Molnos 386 lakosából 362 szlovák, 5 magyar, 3 német, 1 egyéb anyanyelvű és 15 csecsemő. Párutca 3373 lakosából 1677 német, 1253 szlovák, 324 magyar, 18 egyéb anyanyelvű, 5 idegen és 96 csecsemő.

1890-ben 13538 lakosából 5205 szlovák és 5002 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 15169 lakosából 7219 magyar és 5538 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 16419 lakosából 9754 (59,4%) magyar, 4929 (30%) szlovák és 1636 (9,9%) német.

1921-ben 19118 lakosából 14946 csehszlovák és 2044 magyar volt.

1930-ban 21283 lakosából 18462 csehszlovák és 961 magyar volt.

1991-ben 89969 lakosából 86257 szlovák és 1777 magyar volt.

2001-ben a városnak 87 285 lakosából 83 285 szlovák (95,4%), 1489 magyar (1,7%), 807 cseh (0,9%), 323 cigány (0,4%), 55 ukrán, 47 német és 18 ruszin.

2011-ben 78 916 lakosából 70 447 szlovák, 1443 magyar, 521 cigány, 520 cseh, 72-72 lengyel és morva, 51 ukrán, 50 orosz, 46 bolgár, 42 német, 32 ruszin, 15 zsidó, 14 horvát, 13 szerb, 248 más és 5330 ismeretlen nemzetiségű.[16]

Vallás: római katolikus 74,2%, ateista 17,2%, evangélikus 2,8%, ismeretlen 4,2%.

Városrészek[szerkesztés]

Nyitra éjszaka

A 19. század második felétől kezdődően a folyamatosan terjeszkedő város közigazgatásilag magába olvasztotta a környező falukat. Elsőként a várdomb délnyugati szomszédságában elterülő, a várossal már régóta szerves egységet alkotó, Árpád-kori alapítású Párutca lett 1886-ban hivatalosan is Nyitra része.

Kerületek[szerkesztés]

A város 14 kerületből áll:

(Zárójelben a szlovák név szerepel.)

Oktatás[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Nyitra vára
Várnegyed
A Nagyszeminárium épülete a Várnegyedben

Várnegyed[szerkesztés]

  • A vár Szent Emmerám-temploma 1158-ban épült, benne a névadó szobrával, amely Szlovákia legrégibb szobra. A szobrot 1933-ban találták meg. A régészeti ásatások eredményei alapján valószínűsítik, hogy a templomnak már a 11. század közepe előtt állhatott előzménye, korábbi építésekre azonban egyelőre nem sikerült bizonyítékokat találni.[18]
  • A várfalakon belül lévő püspöki székesegyház alsó és felső templomból áll. A felső templom a 1314. században épült, melyhez 1640-ben Telegdi püspök nagyméretű barokk dómot építtetett, ezt 1732-ben átalakították. Főoltárát Szent István és Szent László szobrai díszítik. A főoltárral szemben, a püspöki kápolna feletti reliefen szintén Szent László ábrázolás található.
  • Várhídját 1750 és 1780 között építették téglából. A 19. század végén újabb pillérekkel megerősítették, s a híd alatti fülkéket befalazták. A hidat 2011-ben újjáépítették, ekkor kerültek elő 14. századi gótikus és 16. századi reneszánsz elődjének maradványai.
  • A várkapuhoz vezető lépcsősor mentén áll Vogerl Márton 1750-ben készült alkotása, a Nagyboldogasszony-szoborcsoport. Az előző évben dúló pestisjárvány elmúltával hálaadásként Esterházy Imre hercegprímás emeltette, ezért az alkotást Fogadalmi pestisoszlop néven is említik. A 11 méter magas szoborcsoport oszlopfőjét Nagyboldogasszony alakja, talapzatának négy sarkát Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla alakjai díszítik. Restaurálása 2010-ben fejeződött be.
  • A püspöki palota gótikus eredetű épület, melyet 1732-ben Erdődy püspök barokkosított. Szép mennyezetfreskói vannak.
  • A Zöld-hegyen már 1446-ban állt a Nagyboldogasszony-templom, mely a 17. században sokszor károsodott, 1663-ban a török pusztította el, majd 1685-ben és 1705-ben újra károkat szenvedett. 1723 és 1738 között teljesen újjáépítették. A Fájdalmas Szűzanya kegyszobra 1784-ben már a főoltáron állt, a templom búcsújáróhely.
  • Az egykori vármegyeháza 1784-ben épült, 1905-ben szecessziós stílusban átépítették.
  • Ferences temploma és kolostora 1630-ban épült.
  • Piarista gimnáziuma a magyar és szlovák művelődés egyik központja volt.
  • Nagyszeminárium, Kisszeminárium, püspöki könyvtár. A Nagyszeminárium épülete a 18. századból származik és jelenleg papneveldeként működik. A Kisszemináriumban lakószobák találhatók. A könyvtárban mintegy 80 darab 15. századi és kb. 1500 darab 16. századi könyv található. Szlovákiában – a könyvek számát tekintve – ez a harmadik legnagyobb könyvtár. A vendégkönyv első aláírója Ferenc József volt. A püspöki papnevelde könyvtárát 1771-ben alapították.

Alsó városrész[szerkesztés]

  • Szent Mihály-templom.
  • Szent Vince-templom.
  • Zsinagóga. 1911-ben építették Baumhorn Lipót tervei alapján. A város önkormányzata az épületet 1982-ben vásárolta meg a helyi zsidó közösségtől. Ezt követően az 1980-as években felújították az épület tetőszerkezetét és homlokzatát. Az 1996-ban elkezdődött újabb felújítási munkálatok 2003. július 3-án, az épület ünnepélyes megnyitásával fejeződtek be. A zsinagóga épülete jelenleg kulturális rendezvények színhelye. Ezenkívül helyet biztosít a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeum Holokauszt kiállításának és a város szülöttének, a jelenleg Izraelben élő festőművész Shrag Weil grafikáinak.
  • Szent László piarista templom és kolostor, amely 1702 és 1741 között épült.
  • A város legrégibb temploma a 1112. századi Szent István-templom, amely valószínűleg 9. századi alapokon áll. Értékes középkori freskói vannak.
  • Nyitra menti Múzeum. A múzeumban régészeti kiállítás tekinthető meg.

Külvárosok[szerkesztés]

  • Isten Igéjének Missziós Rendje a Kálvárián. A szerzetesrend jelenleg is foglalkozik misszionáriusok képzésével. A rendházban élő szerzetesek száma 2008-ban 80 volt, további 16 szerzetestársuk misszionárius tevékenységet folytat világszerte. Nyitrai gimnáziumukat a második világháború után megszüntették.
  • Misszionárius Múzeum. A szlovák misszionáriusok által az Európán kívüli országokban összegyűjtött egzotikus tárgyak tárlata.
  • Közlekedési Múzeum – régi motorkerékpárokból álló kiállítás működik itt.
  • Szabadtéri Mezőgazdasági Múzeum.

Zobor-hegy[szerkesztés]

A város jelképévé vált Zobor-hegy
Nyitra látképe a Zobor-hegyről

Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység északkelet felől Nyitránál éri el a Kisalföldet. A Tribecs-hegység déli részét képezi az 587 m tengerszint feletti magasságú Zobor-hegy, melynek kőzete gránit alapon mészkő. Főként tölgyerdő borítja. Déli hegyoldalán a Zobor városrész fekszik.

Híres emberek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 2-3 No. 4.
  2. hlavnespravy.sk
  3. Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 16-17 No. 43.
  4. Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 104-108; Czeizel 1900, 107-111.
  5. Matunák, M. 1901: Érsekújvár a török uralom alatt (1663-1685). Nyitra, 51-52.
  6. Molnár András: Zala megye archontológiája 1138-2000. Zalai Gyűjtemény 50. Zalaegerszeg, 2000. 259.o.
  7. http://bolcsesz.uni-miskolc.hu/dok/varikotet/05-gyulai-eva.pdf
  8. ZML. Farkas család iratai. 1. doboz. 61. pallium.
  9. Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története
  10. BHStA München, AStA. Ksch. 250, fol. 213; Lipthay András 1988: Életemnek kezdete. Budapest, 32-33; Czigány István 1989: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 1989/2, 163; Varga J. János 2007: Válaszúton - Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. Budapest, 214.
  11. Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, I, 178, 180.
  12. Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, II, 319.
  13. Megsemmisített szobrok a történelmi Magyarország területén
  14. A Felvidék és Kárpátalja hadtörténete. 277.
  15. Magyar katolikus lexikon szoborrombolás; A szobor Finta Sándor alkotása - 1931 Nyitravármegye, 37.
  16. [1]
  17. Ide tartozik: Párutca (Párovce)
  18. Az elmúlt évek ásatásainak végeredményei még kiadatlanok, az alaprajzát lásd Gerecze Péter 1905: Magyarország műemlékei 1., A Műemlékek Országos Bizottsága Rajztárának jegyzéke. Budapest, 308 szerint.

Források[szerkesztés]

Nyitramenti Múzeum a belvárosban
Štefánik út
  • J. Nemeš - M. Ďurčo: Nitrianske cirkevné archívy ako zdroj pramenného bádania v minulosti.
  • 2016 Architektúra 20. storočia v Nitre.
  • Monika Gabulová - Ivan Kuzma 2015: Pochovávanie na sídlisku ludanickej skupiny v Nitre-Mlynárciach. Slov. arch. LXIII/2, 179-208.
  • Katona Csaba 2015: Egy kosztos diák mindennapjai Nyitrán az 1860-as években. In: Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére. Budapest, 171–176.
  • Alena Mikulášová - Miroslav Palárik 2015: Nitrianske kiná v období druhej svetovej vojny. Historický časopis 63/2, 291–312.
  • Ruttkay, M. – Bielich, M. – Daňová, K. 2015: Záchranné archeologické výskumy na trase výstavby rýchlostnej cesty R1 v úseku Nitra-západ – Selenec. AVANS 2010, 208–210.
  • Milan Thurzo - Alena Šefčáková - Terézia Šimková - Gabriel Fusek 2013: Nitra-Šindolka - pohrebisko belobrdskej kultúry (10. - 11. stor. n. l.): Základná antropologicko-demografická charakteristika. Acta Rer. Natur. Mus. Nat. Slov. LIX.
  • Gabulová, M. - Bistáková, A. - Jakab, J. 2013: Ľudské skelety na sídlisku ludanickej skupiny v Nitre-Selenci. In: Otázky neolitu a eneolitu našich krajín - 2010. Nitra, 57-73.
  • Ruttkay, M. - Bielich, M. - Malček, R. - Nemergut, A. - Ruttkayová, J. - Zajacová, B. 2013: Záchranný archeologický výskum na trase výstavby rýchlostnej cesty R1 v úseku Nitra-Západ-Selenec. AVANS 2009, 208-218.
  • Ezt nézd meg a Kárpát-medencében - Nyitra. Cserkész 2013 október, 2.
  • Revue Pamiatky a múzeá 2/2012
  • Imrich Točka 2012: Nitrianske zvony. Nitra.
  • Fusek, G. 2012: Chronologische Fragen der Nitraer Gräberfelder des 10.-11. Jahrhunderts: das Fallbeispiel Nitra-Šindolka. In: B. Tobias (ed.): Die Archäologie der frühen Ungarn - Chronologie, Technologie und Methodik. RGZM – Tagungen 17, 89–112.
  • Almanach Nitra 2012. Nitra.
  • Martin Hetényi - Peter Ivanič 2012: Cyrilo-metodské dedičstvo a Nitra. Nitra.
  • Fehér Sándor - Fehér Pindes Ivett (szerk.) 2012: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nyitra.
  • 2012 Mesto pod mestom. Nitra.
  • Ruttkay, M. – Bednár, P. – Bielich, M. – Cheben, M. 2011: Archeologický prieskum v rámci prípravy stavby R1 v úseku Nitra-západ – Selenec. AVANS 2008, 220–221.
  • Keresteš, P. 2011: Neznáma sakrálna stavba stredovekej Nitry. In: Pamiatky a múzeá 60/4.
  • Buday Péter 2011: A nyitrai ferences (Szt. Péter és Pál) templom Liber mortuoruma. Családban marad 2011/1.
  • Fehér Sándor - Pindes Ivett 2009: Nyitrai sírkövek - Séta a nyitrai városi temetőben. Nyitra.
  • Mária Löfflerová 2009: Priemyselné centrum Nitra. Bratislava.
  • Thoroczkay Gábor 2008: Megjegyzések a nyitrai és pozsonyi egyház korai történetéhez. Századok 2005/II, 359-373.
  • Kiss Balázs 2008: Államfordulat Nyitrán (1918-1923). Kisebbségkutatás 2008/2.
  • Fusek, G. 2008: Vrcholnostredoveké sídlisko v Nitre-Šindolke. AH 33, 27–40.
  • Emil Vontorčík (zost.) 2007: Nitra v najstarších dokumentoch a písomnostiach (do konca 13. storočia). Bratislava.
  • Vontorčík, E. 2007: Mestské výsady pre Nitru z roku 1248.
  • Gertrúda Březinová - Marián Samuel a kol. (ed.) 2007: "Tak čo, našli ste niečo?" - svedectvo archeológie o minulosti Mostnej ulice v Nitre. Nitra.
  • Gabriel Fusek 2007: Odtlačky na dnách nádob v Nitre-Šindolke. In: Petr Dresler - Zdeněk Měřínský: Archeologie doby hradištní v České a Slovenské republice. Brno, 99-108.
  • Fusek, G. 2007: Buchdeckelbeschlag aus einem Grab in Nitra-Šindolka. Pril. Inst. Arheol. Zagrebu 24, 437-442.
  • Kopčeková, Monika - Bielich, Mário - Čurný, Marián 2007: Stredoveké nálezy z Nitry. AVANS 2005, 107-108, 241.
  • Čurný, Marián - Samuel, Marián 2007: Zisťovací výskum na Župnom námestí v Nitre. AVANS 2005, 64-66, 220-222.
  • Alojz Krčmár 2006: Nitra na starých pohľadniciach.
  • Fehér Sándor 2006: Emlékező Nyitra. Nyitra.
  • Fusek, G. 2006: Nitra-Šindolka - Stredoveké sídliská a pohrebiská. In: Wczesne średniowiecze w Karpatach polskich. red. J. Gancarski, Krosno, 135-150.
  • Březinová, G. 2006: Predstihový záchranný výskum na Mostnej ulici v Nitre. AVANS 2004, 53–56.
  • Bencze Cs. Attila 2005: Múltkeresőben Nyitrán és Vágsellyén - A juss közös: „A víz elfolyik, a kő marad”. In: Levéltár és helytörténet - A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai 1994–2004. Esztergom, 104-109.
  • Matej Ruttkay (ed.) 2005: Dávne dejiny Nitry a okolia vo svetle najnovších archeologických nálezov - zborník z konferencie konanej pri príležitosti Dňa Nitranov 2. júla 2005. Nitra.
  • Fusek, G. – Spišiak, J. 2005: Vrcholnostredoveká grafitová keramika z Nitry-Šindolky. Archeológia a mineralógia. Slovenská archeológia LIII, 265–336.
  • M. Samuel 2004: Záchranný výskum na Mostnej ulici v Nitre. AVANS 2003, 163-164.
  • Ján Steinhübel 2004: Nitrianske kniežatstvo. Bratislava.
  • Sós Judit - Farkas Zoltán 2003: Szlovákia útikönyv – Részletes útikalauz a Felvidék rejtett kincseiről. ISBN 963-210-443-9
  • Ján Lacika 2003: Nitra a okolie. Bratislava.
  • 2003 Nitra und Umgebung. Nitra/Bratislava.
  • 2003 Nitra and its environs. Nitra/Bratislava.
  • Katona Csaba 2003: „Én már itt tanítómtól eleget szenvedtem.” – Egy diák hétköznapjai Nyitrán az 1860-as években. In: Két évszázad gyermekei. A tizenkilencedik–huszadik század gyermekkorának története. Szerk. Pukánszky Béla. Budapest, 147–160.
  • Richard Marsina 2002: Nitra v slovenských dejinách. Martin.
  • Vontorčík, E. 2002: Juraj Hodál a problematika Pribinovho kostola v Nitre.
  • Pavol Kollár (ed.) 2001: 300 rokov piaristov v Nitre (1701 - 2001) - Zborník prejavov z odborného historického sympózia k 300. výročiu založenia piaristického kolégia a gymnázia v Nitre. Nitra.
  • G. Březinová 2000: Nitra-Šindolka - Siedlung aus der Latènezeit. Nitrae.
  • G. Fusek - M. R. Zemene (Zost.) 1998: Dejiny Nitry od najstarších čias po súčasnosť. Nitra.
  • 1998 Nitra, naša Nitra. Nitra.
  • G. Fusek 1998: Gräber mit Arpadenmünzen aus dem Gräberfeld von Šindolka in Nitra. Slov. arch. 46/1, 71-118.
  • Adrián Káčerik 1998: Codex Nitriensis Latinus : Edizione critica del codice. Romae.
  • Rudolf Kujovský 1997: Eneolitické nálezy z koryta rieky Nitry v meste Nitra. AVANS 1995, 114.
  • Pieta, K. – Ruttkay, M. 1997: Germanische Siedlung aus der 4. und 5. Jh. in Nitra- Párovské Háje und Probleme der Siedlungskontinuität. In: Tejral, J. – Friesinger, H. – Kazanski, M. (eds.): Neue Beiträge zur Erforschung der Spätantike im mittleren Donauraum. Spisy AÚ AV ČR Brno 8. Brno, 145-163.
  • Vontorčík, Emil - Šafáriková, Judita 1997 (zost.): Vzdelávacia základňa slovenského poľnohospodárstva. Jubilejná publikácia k 30. výročiu založenia Agroinštitútu v Nitre.
  • Ruttkayová, J. – Ruttkay, M., 1997: Výsledky výskumu v Nitre-Starom meste v roku 1994. AH 22, 103–113.
  • 1995 Nitra. Nitra.
  • Bednár, P. 1995: Zisťovací výskum na južnom nádvorí Nitrianskeho hradu. AVANS 1993, 31-33.
  • Legeza László - Szacsvay Péter 1995: Felvidéki utakon II. Csorbától Nyitráig.
  • Marián Hronský 1993: Szlovákia elfoglalása a csehszlovák katonaság által 1918 novemberétől 1919 januárjáig. Budapest, 25-26.
  • Karol Pieta 1993: Nitra - príspevky k najstarším dejinám mesta. Nitra.
  • Fusek, G. 1991: Včasnoslovanské sídlisko v Nitre na Mikovom dvore. Slov. Arch. 39, 289-330.
  • Vontorčík, E. 1991: Nitra - matka slovenských miest.
  • Peter Gajdoš a kol. 1990: Človek a prostredie - Nitra. Nitra.
  • Gabriel Fusek 1990: Sídliskový objekt z Nitry-Zobora. AVANS 1988, 57.
  • Bohuslav Chropovský - Gabriel Fusek 1990: Obnovený výskum Nitrianskeho hradu. AVANS 1988, 66-67.
  • Ondrej Ožďáni 1990: Praveké a stredoveké osídlenie Pribinovho námestia v Nitre. AVANS 1988, 131-132.
  • Štefko Vladimír 1989: Divadelná Nitra - 50 rokov slovenského profesionálneho divadla v meste. Bratislava.
  • Bohuslav Chropovský - Gabriel Fusek 1988: Výsledky výskumov na stavenisku športového areálu v Nitre. Študijné zvesti 24, 143-172.
  • Bujna, J. - Kováčová, A. 1988: Laténsky hrob z Nitry. AVANS 1987, 38-39.
  • 1988 Nitra starobylá a súčasná. Nitra.
  • 1987 Nitriansky kódex - Codex Nitriansis. Martin.
  • Karol Pieta – Ruttkay, M. 1987: Záchranný výskum v Nitre-Párovských Hájoch. AVANS 1986, 87–88.
  • Bohuslav Chropovský - Gabriel Fusek 1985: Výskumy v Nitre. AVANS 1984, 102-106.
  • Hamar Kálmán 1980: A kommunisták együttműködése Nyitra vidékén. Irodalmi Szemle 1980/9, 824-826.
  • Marta Vozárová (zost.) 1979: Nitra a okolie : vlastivedno-turistický sprievodca. Bratislava.
  • Juraj Fojtík 1978: Nitra. Bratislava.
  • Peter Ratkoš 1978: Az ősi Nyitráról és környékéről szóló tanulmányhoz. Irodalmi Szemle XXI/6, 559-568.
  • Jozef Császta 1977: Prieskum v Nitre "Na Klokočine". AVANS 1976, 86.
  • Püspöki Nagy Péter 1976: Az ősi Nyitra. Irodalmi Szemle XIX/2, 119-139.
  • Hamar Kálmán 1976: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918-1919-ben. Irodalmi Szemle XIX/4, 331-342.
  • Kissling Eleonóra 1976: Társadalmi mozgalmak a XX. század első felében Nyitrán. Irodalmi Szemle XIX/3, 227-239.
  • Mártonvölgyi László 1976: Kultúrtörténeti jegyzetek. Irodalmi Szemle XIX/2, 173-177.
  • Szőke József: Nyitra és környéke. Kis Építő 1975-76/9, 2.
  • Mártonvölgyi László 1975: Egy 25 éves színház a szlovák-magyar kultúrközeledés útján. Irodalmi Szemle XVIII/2, 182-183.
  • Török, Gy. 1974: Abschied Christi von seiner Mutter–ein Relief aus Neutra. In: Acta Historiae Artium 24/1–4.
  • Vontorčík, E. 1974: Dvadsaťpäť rokov Vysokej školy poľnohospodárskej v Nitre.
  • J. Pavúk 1972: Neolithisches Gräberfeld in Nitra. Slovenská archeológia 20/1, 5-105.
  • Juraj Pavúk 1966: Neolitisches Gräberfeld in Nitra. Nitra.
  • Jozef Lajoš 1965: Nitra - k 20. výročiu oslobodenia. Nitra.
  • Ottmar Gergelyi 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93.
  • 1964 Nitra slovom i obrazom. Nitra.
  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  • Anton Točík 1963: Die Nitra Gruppe. Arch. roz. 15, 716-774.
  • Imrich Kotvan 1963: Inkunábuly v Nitre. Nitra.
  • Bohuslav Chropovský 1962: Slovanské pohrebisko v Nitre na Lupke. Slov. Arch. X, 175–240.
  • Chropovský B. - Polla B. 1960: Nitra. Nitra.
  • Bohuslav Chropovský 1959: Slovanské hrnčiarske pece v Nitre. AR XI, 812–816, 818–828, 849–850.
  • Vikár László 1958: Népdalgyűjtés Nyitrában. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi osztályának Közleményei XII/1-4.
  • Ján Verešík - Alžbeta Cidlinská 1956: Nitra v pamiatkach. Martin.
  • Pavol Čaplovič] 1954: Slovanské pohrebište v Nitre pod Zoborom. Slov. Arch. 2, 5-50.
  • Gyürki Ákos 1941: Nyitra és a kurucvilág. A Toldy Kör Irodalmi Évkönyve 1941, 105-113.
  • 1940 Nyitrai fejfák. Nyitra.
  • 1940 Nitra Arany Könyve.
  • 1940 Nitra lelke. Nitra. Kiadta: Faith Fülöp. Borító- és címlaprajz: Slamka Lajos és Massányi Ödön.
  • Faith 1939: Híres nyitraiak. Nitra.
  • L. B. 1939: A nyitrai honvédek harcai Golaczowynál. Nyitravármegye 1939. december 3., 2.
  • L. B. 1939: A nyitrai honvédek kéthetes harca Jangrótnál. Nyitravármegye 1939. november 12., 2.
  • Nagyarányu erkölcsrendészeti razzia Nyitrán. Nyitravármegye 1939. november 12., 2.
  • Egy kis nyitrai nyelvészkedés. Nyitravármegye 1939. november 12., 4.
  • Jozef Karvaš - Matej Miškóci 1938: Nitra kolíska kresťanskej kultúry a dávnej slávy Slovenska. Bratislava.
  • 1935 Nyitrai írók könyve. Nitra.
  • Dallos István 1934: A 700 éves nyitrai ferencrend. Nemzeti Kultura II/6, 340-344.
  • A Felvidék városai (Nagyszombat, Nyitra, Selmecbánya és Trencsén városok nemzetiségi statisztikája). Statisztikai Tudósító 2. évfolyam 88/1-2. 1934. ápr. 21.
  • Václav Mencl 1933: Postup chrámových stavieb na hrade v Nitre za stredoveku. In: Ján Stanislav (sost.): Ríša velkomoravská - sborník vedeckých prác.
  • Jan Eisner et al. 1933 Nitra. Dejiny a umenie nitrianskeho zámku - Na pamiatku kniežaťa Pribinu. Trnava.
  • Ján Mrva 1933: Paberky k dejinám štátneho prevratu v Nitre. Matica Slovenska, 9-14.
  • Albert Stránsky 1933: Dejiny biskupstva nitrianskeho. Trnava.
  • D. I. 1931: Új épületet a nyitrai reálgimnáziumnak! Prágai Magyar Hírlap X/295, 2 (december 30.)
  • Mrva János 1931: A fordulat. Nitra.
  • 1931 Nyitravármegye.
  • Juraj Hodál 1930: Kostol kniežaťa Privinu v Nitre - 830-1930. Nitra.
  • Jozef Boháč 1928: Dejiny staroslávnej Nitry. Nitra.
  • 1921 Nitra. Nitra.
  • Josef Zavadil 1912: Velehrady Děvín a Nitra - Příspěvek k určení polohy hlavního města velkomoravského. Kroměříž.
  • Czeizel Gábor 1911: A Szent-Ferenc-rendiek Nyitrán. Nyitra.
  • Cserenyey István 1911: Palugyay Imre püspök és a nyitrai irgalmas nővérek emlékezete. Nyitra.
  • Tóth János 1905: Adatok a nyitrai papnevelde történetéből. Nyitra.
  • Vagner József 1902: Adatok a Nyitra-városi plebániák történetéhez. Nyitramegyei Szemle.
  • Czeizel Gábor 1900: Nyitra múltja és a nyitravármegyei monográfia. Nyitra.
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  • Horvát Sándor 1896: Adatok Nyitravármegye és város monografiájához. Nyitra.
  • Horvát Sándor 1896: Okmánytár a piaristák Sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez, 1698-1849.
  • Vagner József 1896: Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez.
  • Tagányi Károly 1887-1888: Nyitra helyneveinek megyarázata. Nyitramegyei Közlöny 1887-1888.
  • Vágner József 1886: A nyitrai Egyházmegyei könyvtár kéziratai és régi nyomtatványai. Nyitra.
  • Csősz Mihály Imre 1879: A kegyes-tanító-rendiek Nyitrán. Nyitra.
  • Szmida Lajos 1877: A zobori zárda romok. Nyitramegyei Közlöny.
  • Dualszky János 1875: Nyitra vár és város történelmi vázlata. Nyitra.
  • Wenzel Gusztáv 1872: Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei. Pest.
  • Kelecsényi József 1865: Nyitra és környéke képes albuma. Nyitra.
  • Nagy József 1864: Nyitra megye helyírása. Komárom.
  • Horvát Sándor: A nyitrai kollegium és a kegyesrendiek XVIII. századbeli tanításügyének története. (kézirat)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitra (település) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]