Nyitragerencsér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitragerencsér (Nitrianske Hrnčiarovce)
A gerencséri templom
A gerencséri templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1113 (villa Grincha)
Polgármester Mgr. Anna Vrábelová
Irányítószám 951 01
Körzethívószám 037
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 1921 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 193 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 204 m
Terület 9,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyitragerencsér (Szlovákia)
Nyitragerencsér
Nyitragerencsér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 55″, k. h. 18° 07′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 55″, k. h. 18° 07′ 32″
Nyitragerencsér weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitragerencsér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitragerencsér (szlovákul Nitrianske Hrnčiarovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Hozzá tartozik az Alsó Malántai uradalom, egykor önálló község.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitra központjától 4 km-re, északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A Zsibrica dűlőben 9-10. századi várhely található.[2]

1113-ban a Zobori oklevélben "Grnczar" néven említik először. Neve a szláv grnčar (= fazekas) főnévből származik.

Vályi András szerint: "GERENCSÉR Hrnkarovcze. Elegyes tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitra Városához fél mértföldnyire. Fája tűzre, és épűletre elég, szőlö hegyei termők, gyümöltsös kertyei jók, mellyeknek terméseit jól eladhattyák, legelője elég, piatzozása alkalmatos, és malma szomszédságban Nyitrán; de mivel földgyei, és réttyei középszerűek, második Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint: "Gerencsér, (Hrncsarovecz), magyar falu, Nyitra vmegyében, Nyitrához 1/2 órányira a Ghymesbe vivő utban: 530 kath. lak., kath. paroch. templommal. Határa termékeny; van erdeje, szőlőhegye. F. u. az eszterg. káptalan."[4]

Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Nyitra-Gerencsér magyar község a Zoborhegy alatt, Nyitrától félórányira, észak-keletre. Lakosainak száma 856, a kik, 100 tót kivételével, magyarok; vallásuk r. katholikus. Postája, táviró- és vasúti állomása Nyitra. E község már egy XII. századbeli összeirásban szerepel "Grniczar" néven. Kath. temploma régi. Kegyura az esztergomi főkáptalan. A faluban két nemesi kuria van, melyeket az Ocskayak építtettek. Jelenleg gr. Zamojszky Tamásné tulajdonai. 1896-ban ezredéves fennállásunk emlékére a községben Huba vezérről elnevezett emlékoszlopot állítottak fel. Az 1865-iki felhőszakadás és az 1866-iki és 1872-iki óriási jégverés rendkivüli inségbe döntötte a község lakóit. A község határában régi lószerszámrészeket, fegyverdarabokat és XVI. és XVII. századbeli pénzeket találtak. A lakosok községi hitelszövetkezetet tartanak fenn. Földesura a Schollenberg-család volt és utána az esztergomi főkáptalan. Az idetartozó Malánta pusztán van gr. Zamojszky Jenő csinos urilaka."[5]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1932-ben nagy tűzvész pusztított a faluban.[6]

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 782 lakosából 653 magyar és 101 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 856 lakosából 751 magyar és 100 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1057 lakosából 951 magyar és 106 szlovák anyanyelvű.

1910-ben 1077 lakosából 951 magyar, 125 szlovák és 1 német anyanyelvű.

1921-ben 1154 lakosából 877 magyar és 276 csehszlovák volt.

1930-ban 1388 lakosából 839 magyar és 528 csehszlovák.

1991-ben 1585 lakosából 751 magyar és 800 szlovák volt.

2001-ben 1753 lakosából 1128 szlovák és 573 magyar.

2011-ben 1921 lakosából 1442 szlovák és 414 magyar.

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1807-ben épült. A templomnak román kori előzményei vannak.[7]
  • PMobil Rockmúzeum. 2011. május 28-án nyílt meg az Eper utca 2. szám alatt. Látogatható előzetes bejelentkezés alapján, Katona Lászlóval egyeztetett időpontban. (Katona László elérhetősége: a honlap "Kontakt" oldalán található a címe és a telefonszáma. Honlap: http://www.pmobil.hu/rockmuzeum/indexhun.htm)

Források[szerkesztés]

  • Resko Sándor - Finta Rezső 1998: Nyitragerencsér - Zoboraljai község.
  • Ján Hunka 1996: Nález mincí Leopolda I. z Nitrianskych Hrnčiaroviec. Slovenská numizmatika 1996/ 14, 231–232.
  • Ruttkayová, J. - Ruttkay, M. 1992: Stredoveký hrádok v Nitrianskych Hrnčiarovciach. AVANS 1990, 93-94.
  • Alojz Habovštiak 1971: Objavy románskeho muriva kostolov v Nitrianskych Hrnčiarovciach a Dolných Obdokovciach. Vlastivedný časopis 20/ 1, 34–37.
  • Atovich Ferenc 1902: Lakodalmi szokások Gerencséren. Nyitrai Lapok.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Štefan Janšák 1929: Slovenské hradiská z doby halštatskej. Sbor. Muzeál. slov. Spoločn. 23, 12-16; Darina Bialeková 1989: Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 214-215.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 28.)
  6. Szepesi Gyula 1932: A nyitragerencséri óriási tűzvészről. Magyar Tanitó XII, 885-887.
  7. Bialeková 1989, 214.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitragerencsér témájú médiaállományokat.