Káp
| Káp (Kapince) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1261 |
| Polgármester | Margita Tabačeková |
| Irányítószám | 951 24 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 184 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Terület | 5,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 57″, k. h. 17° 58′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 57″, k. h. 17° 58′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Káp témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Káp (szlovákul Kapince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Alsó- és Felsőkáp egyesítésével jött létre.
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 21 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai település eredetileg két falu volt, melyeket 1261-ben „Wruuskap”, illetve „Haloskap” alakban említenek először.
Alsókáp 1524-ben „Alsookaap” alakban szerepel írott forrásban. Nyitra várának, később Nagytapolcsány várának tartozéka volt. 1601-ben felégette a török. 1664-ben 10 háztartásban 13 fejadófizető személyt írtak össze az oszmánok.[2] 1715-ben szőlőskert, valamint 8 jobbágy és 3 zsellérház állt a településen. 1751-ben 45 család élt itt. 1787-ben 27 házában 171 lakos élt. 1828-ban 26 háza volt 181 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Felsőkáp kezdetben alsókápi nemesek birtoka volt. 1715-ben 4 jobbágy és 5 zsellérház állt itt. 1787-ben 12 házában 80 lakos élt. 1828-ban 8 háza volt 55 lakossal.
Vályi András szerint „Alsó Kap. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Galgóczhoz egy, és 1/4 mértföldnyire, Alsó Merasicznak filiája, réttyeik középszerűek, földgyeik jól termők, fájok, és legelőjök elég van, piatzozások Galgóczon”.[3]
„Felső Kap. Tót falu Nyitra Várm. az előbbenyihez közel, földes Ura Bertalanfy Uraság, lakosai kasai katolikusok, földgye jó, fája nintsen elég, réttye, legelője szoross, szőlő hegyei soványak”.[3]
Fényes Elek geográfiai szótárában „Káp (Alsó és Felső), Nyitra m. két egymás mellett lévő tót falu, a Gábor hegye alatt. – Az első 143 kath., 11 zsidó; a második 43 kath., 4 zsidó lak. F. u. többen. Ut. post. Galgócz”. [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
Alsó- és Felsőkápot 1892-ben egyesítették, de 1909-ben Merőcéhez csatolták és csak 1956-ban nyerte vissza önállóságát.
1910-ben területe a trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegű település volt, lakói közül sokan a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
Népessége[szerkesztés]
2001-ben 184 lakosából 183 szlovák volt.
2011-ben 197 lakosából 190 szlovák.
2021-ben 184 lakosából 181 (+1) szlovák, 2 magyar és 1 ruszin nemzetiségű volt.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1875-ben épült kúria.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Blaskovics 1993, 276.
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Gyöngyössy Márton 2010: A királyi Magyarország pénztörténete (1527-1608). Budapest, 100.
