Zsére

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsére (Žirany)
Zsére templom 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nyitrai
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Zsebi József
Irányítószám 951 74
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 1355 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 250 m
Terület 15,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsére (Szlovákia)
Zsére
Zsére
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 44″, k. h. 18° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 44″, k. h. 18° 10′ 28″
Zsére weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsére témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsére (szlovákul Žirany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Árpád-kori keletkezésű magyar település a Kisalföld északi peremén, Zoboralján.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 10 km-re északkeletre található. A község a Zobor és a Gímes hegyvonulatait elválasztó Zsérei-szorostól keletre, 250 m tengerszint feletti magasságban fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1113-ban "Sire" alakban említik először. 1349-ben "Syra" néven említik. A zoborhegyi apátság birtoka volt, majd 1496-tól a zobordarázsi uradalom része. 1549-ben 9 portája adózott. 1626-ban 62 adózója volt. 1751-ben 118 volt a háztartások száma. 1787-ben 124 házában 792 lakos élt. 1828-ban 112 háza és 781 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A 16. században 16 mészégető kemence működött a településen. 1790-ben lakói fellázadtak az úrbéri terhek ellen. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Vályi András szerint " ZSERE. Zirani. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/2 mértföldnyire; földgye, réttye középszerű, szőleje tsekély, erdeje van, meszet is égetnek, piatza közel." [2]

Fényes Elek szerint " Zsére, Nyitra vm. magyar falu, Ghymeshez 1/2 órányira: 790 kath. lak., kat. paroch. templommal. Földei középszerüek; Szőlőhegye, erdeje van. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Zsére, a Zsibricza-hegy alatt fekvő község, 898 nagyrészt magyar és kevés (60) tót lakossal, a kik r. katholikusok. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma 1734-ben épült. Kegyura a nyitrai püspök. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római „legio fulminatrix” a Zsibricza hegyen körülsánczolta magát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. Földesura a XII. században a zobori apátság volt, később pedig a nyitrai püspök, kinek itt ma is nagyobb birtoka van." [4]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 774 lakosából 720 magyar és 26 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 898 lakosából 827 magyar és 60 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 984 lakosából 947 magyar és 33 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 983 lakosából 941 magyar, 24 szlovák, 7 német és 11 egyéb anyanyelvű volt.

1919-ben 971 lakosából 927 magyar, 27 csehszlovák, 1 ruszin és 16 egyéb nemzetiségű, ebből 969 római katolikus és 2 egyéb vallású volt.[5]

1921-ben 1008 lakosából 972 magyar és 32 csehszlovák volt.

1930-ban 1029 lakosából 951 magyar és 63 csehszlovák volt.

1991-ben 1251 lakosából 942 magyar és 301 szlovák volt.

2001-ben 1287 lakosából 801 magyar és 474 szlovák.

2011-ben 1355 lakosából 669 szlovák és 636 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

  • Zoboralji színek – A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében című kiadvány 2010-ben jelent meg.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Dallos László: Felszentelték az új zsérei templomot. Nyitravármegye 1939. szeptember 17., 3.
  • Fehér, S. - Rácz. I. - Simek, V. - Szórád, J. 2008: Zsére - Žirany.
  • Simek Viktor 2009: Zoboralji színek - A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Nyitra vármegye.
  5. 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 51.

Külső hivatkozások[szerkesztés]