Aranyosd
| Aranyosd (Zlatníky) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Milan Gešnábel |
| Irányítószám | 956 37 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 681 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 50,44 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 18° 07′ 19″48.712300°N 18.121900°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 44″, k. h. 18° 07′ 19″48.712300°N 18.121900°E | |
| Aranyosd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Aranyosd (1898-ig Zlatnik, szlovákul Zlatníky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 13 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Nemesi településként keletkezett a 12. században. 1245-től a Hont-Pázmány nemzetségbeli Becsend birtoka, majd halála után fiaié. A 14. században a nagytapolcsányi váruradalom, a 17. századtól a tavarnoki uradalom része.
Első írásos említése 1390-ben "Aranyas" alakban történik. 1715-ben 27 adózó háztartása volt. 1778-ban malom, 29 jobbágy és 52 zsellér háztartás található a településen. 1828-ban 63 házában 435 lakos élt. A 13.-14. században határában aranyat bányásztak, lakói később földművelésből, kézművességből, napszámos munkákból éltek.
Vályi András szerint "ZLATNIK. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, fekszik Kis Vendéghez közel, mellynek filiája; földgye néhol tsekély termésű, szőleje nints, réttye, legelője elég van, fa szerszámokat is készítenek lakosai."[2]
Fényes Elek szerint "Zlatnik, Nyitra vm. tót falu, Trencsén vmegye szélén: 433 kath., 5 zsidó lak. Van sok erdeje, üveghutája, melly csak közönséges üvegeket készit. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. Nagy-Tapolcsán."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 854, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 733 lakosából 726 szlovák volt.
2011-ben 672 lakosából 644 szlovák volt.
2021-ben 681 lakosából 655 (+2) szlovák, 1 (+1) magyar, 5 (+1) egyéb és 20 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |