Szolcsányka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szolcsányka (Solčianky)
Solčianky.jpg
Szolcsányka címere
Szolcsányka címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Turisztikai régióKözépső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Dušan Ondruška
Irányítószám 956 39
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség268 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület2,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szolcsányka (Szlovákia)
Szolcsányka
Szolcsányka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″
Szolcsányka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsányka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolcsányka (szlovákul Solčianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 8 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1113-ban "Celsan" alakban említik először. 1245-ben "Scelchan" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. A 14. század elején Csák Máté birtoka. 1835-ben az Erdődy és Orczy családoké. 1570-ben 8 házából csak egy volt lakott. 1715-ben és 1720-ban egyaránt 3 háztartása adózott, a falunak szőlőskertje is volt. 1787-ben 22 házában 140 lakos élt. 1828-ban 22 házát 149-en lakták. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " SZOLCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koroshoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint " Szolcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Kóroshoz 3/4 órányira, 162 kath. lak. F. u. gr. Erdődyné. Ut. p. N.-Tapolcsán."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsánka, a sissói völgyben Onor alatt fekvő tót község, összesen 141 r. kath. vallásu lakossal. Postája Koros, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Egy XII. századbeli összeirásban „Celsan” név alatt van feljegyezve. Szolcsánkának a XVII. században még volt temploma, de romba dőlt és azóta a kath. hívek a közeli korosi templomba járnak. Lakosai nagyobbrészt gyümölcstermeléssel foglalkoznak, a mi fő jövedelmi forrásukat képezi. Földesurai az Erdődyek, Orczyak és Berényiek voltak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 239 lakosából 230 szlovák és 9 német volt.

2001-ben 274 lakosából 273 szlovák volt.

2011-ben 269 lakosából 263 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]