Szolcsányka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szolcsányka (Solčianky)
Solčianky.jpg
Szolcsányka címere
Szolcsányka címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Dušan Ondruška
Irányítószám 956 39
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség268 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság194 m
Terület2,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szolcsányka (Szlovákia)
Szolcsányka
Szolcsányka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 10″, k. h. 18° 11′ 50″
Szolcsányka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolcsányka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szolcsányka (szlovákul Solčianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 8 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1113-ban "Celsan" alakban említik először. 1245-ben "Scelchan" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nagytapolcsány várának uradalmához tartozott. A 14. század elején Csák Máté birtoka. 1835-ben az Erdődy és Orczy családoké. 1570-ben 8 házából csak egy volt lakott. 1715-ben és 1720-ban egyaránt 3 háztartása adózott, a falunak szőlőskertje is volt. 1787-ben 22 házában 140 lakos élt. 1828-ban 22 házát 149-en lakták. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " SZOLCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Gr. Traun Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Koroshoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]

Fényes Elek szerint " Szolcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Kóroshoz 3/4 órányira, 162 kath. lak. F. u. gr. Erdődyné. Ut. p. N.-Tapolcsán."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szolcsánka, a sissói völgyben Onor alatt fekvő tót község, összesen 141 r. kath. vallásu lakossal. Postája Koros, táviró és vasúti állomása Nagy-Tapolcsány. Egy XII. századbeli összeirásban „Celsan” név alatt van feljegyezve. Szolcsánkának a XVII. században még volt temploma, de romba dőlt és azóta a kath. hívek a közeli korosi templomba járnak. Lakosai nagyobbrészt gyümölcstermeléssel foglalkoznak, a mi fő jövedelmi forrásukat képezi. Földesurai az Erdődyek, Orczyak és Berényiek voltak."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 239 lakosából 230 szlovák és 9 német volt.

2001-ben 274 lakosából 273 szlovák volt.

2011-ben 269 lakosából 263 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]