Ugrás a tartalomhoz

Felsőszerdahely

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszerdahely (Horná Streda)
Felsőszerdahely zászlaja
Felsőszerdahely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
Első írásos említés1263
PolgármesterĽubomír Krajňanský
Irányítószám916 24
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség1440 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság169 m
Terület9,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 24″, k. h. 17° 50′ 32″48.656667°N 17.842222°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 24″, k. h. 17° 50′ 32″48.656667°N 17.842222°E
Felsőszerdahely weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszerdahely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszerdahely (1898-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Horná Streda) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Vágújhelytől 11 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

A mai falu területén már Nagymorávia idején szláv település állt.

A települést 1263-ban "Zeredahel" alakban említik először, amikor IV. Béla király a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adta. Régi gótikus templomát 1353-ban építették, helyére 1728-ban új templomot építettek. A 17. századtól birtokosai a nagyszombati jezsuiták, majd 1773-tól az Esztergomi egyházmegye volt. A 18. században az Erdődy család szerzett birtokot a településen. 1715-ben 16 malma és 76 háztartása létezett. 1753-ban 88 család lakta. 1787-ben 86 házában 453 lakos élt. 1828-ban 84 háza és 585 lakosa volt. 1813-ban a Vág okozta nagy árvízben majdnem az egész falu megsemmisült. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van."[2]

Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh-), tót falu, Nyitra vmegyében, 584 kath., 9 zsidó lak. A Vágh bal partján, Pőstyéntől északra 1 órányira, termékeny sík határral, vizimalmokkal. F. u. gr. Erdődyné."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1304126313751440
Különbség -3,14 % +8,86 % +4,72 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság14201440
Eltérés+1,40 %

1880-ban 630 lakosából 567 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 796 lakosából 761 szlovák és 17 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 845 lakosa mind csehszlovák volt.

1950-ben 1234 lakosából 1222 szlovák és 1 magyar volt.

1970-ben 1543 lakosából 1537 szlovák volt.

1991-ben 1353 lakosából 1336 szlovák és 1 magyar volt.

2001-ben 1266 lakosából 1246 szlovák és 2 magyar volt.

2011-ben 1288 lakosából 1206 szlovák volt.

2021-ben 1384 lakosából 1 magyar, 1 (+3) cigány, 1342 (+4) szlovák, 14 egyéb és 26 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült, a korábbi gótikus templom helyén. 1924-ben bővítették.
  • 17. századi jezsuita kolostorának romjai, mely az 1813-as árvízben pusztult el.
  • 18. századi barokk Szentháromság-oszlop.
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  5. ↑ ma7.sk
  6. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.