Felsőszerdahely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszerdahely (Horná Streda)
Horná Streda (2008).jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Vágújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Ľubomír Krajňanský
Irányítószám 916 24
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség 1288 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 131 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 169 m
Terület 9,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszerdahely (Szlovákia)
Felsőszerdahely
Felsőszerdahely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 21″, k. h. 17° 50′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 21″, k. h. 17° 50′ 33″
Felsőszerdahely weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőszerdahely témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszerdahely (1898-ig Vág-Szerdahely, szlovákul Horná Streda) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Vágújhelytől 11 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai falu területén már a Nagymorva Birodalom idején szláv település állt.

A települést 1263-ban "Zeredahel" alakban említik először, amikor IV. Béla király a pannonhalmi bencés apátságnak adta. Régi gótikus templomát 1353-ban építették, helyére 1728-ban új templomot építettek. A 17. századtól birtokosai a nagyszombati jezsuiták, majd 1773-tól az esztergomi érsekség volt. A 18. században az Erdődy család szerzett birtokot a településen. 1715-ben 16 malma és 76 háztartása létezett. 1753-ban 88 család lakta. 1787-ben 86 házában 453 lakos élt. 1828-ban 84 háza és 585 lakosa volt. 1813-ban a Vág okozta nagy árvízben majdnem az egész falu megsemmisült. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.

Vályi András szerint "Vág Szerdahely. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, ’s mintegy 16 kuriális Nemesek is laknak benne, lakosai katolikusok, fekszik Szeredhez 1/2 órányira; határja jó termékenységű, legelője hasznos, erdeje is van." [2]

Fényes Elek szerint "Szerdahely (Vágh-), tót falu, Nyitra vmegyében, 584 kath., 9 zsidó lak. A Vágh bal partján, Pőstyéntől északra 1 órányira, termékeny sík határral, vizimalmokkal. F. u. gr. Erdődyné." [3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 796, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1266 lakosából 1246 szlovák volt.

2011-ben 1288 lakosából 1206 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1868-ban Marek József Kossuth-díjas állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült, a korábbi gótikus templom helyén. 1924-ben bővítették.
  • 17. századi jezsuita kolostorának romjai, mely az 1813-as árvízben pusztult el.
  • 18. századi barokk Szentháromság-oszlop.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]