Szeptencújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Nagytapolcsányi
Rang község
Első írásos említés 1358
Polgármester Ľuboš Koma
Irányítószám 956 03
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám TO
Népesség
Teljes népesség 332 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 197 m
Terület 6,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeptencújfalu (Szlovákia)
Szeptencújfalu
Szeptencújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 18° 02′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 18° 02′ 00″
Szeptencújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeptencújfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szeptencújfalu (szlovákul Hajná Nová Ves, korábban Hajnovejsa, vagy Zahajnovejsa) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 10 km-re délnyugatra található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban és a vaskorban éltek emberek. A mai település eredetileg két falu volt: Szeptenc és Újfalu, melyeket 1358-ban és 1381-ben említenek először. A divéki Korosi család birtoka, később a Szerdahelyi, Ocskay és Steiger családoké. A Szerdahelyiek 1609-ben reneszánsz várkastélyt építettek ide, melyhez Szent Imre tiszteletére szentelt kápolnát építettek. 1715-ben szőlőskertje, 11 jobbágy és 5 zsellérháza volt. 1783-ban 35 család élt a faluban. 1828-ban 42 házában 292 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint " ÚJFALU. Sz. Újfalu. Nyitra Várm. földes Urai Szerdahelyi, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Bajnához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű." [2]

Fényes Elek szerint "Ujfalu, (Szeptenecz) (Hajnovegsza), Nyitra m. tót falu, Bajna fil. 210 kath., 45 evang., 15 zsidó lak. F. u. Zerdahelyi, s mások. Ut. p. Nagy-Ripény." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Szeptencz-Ujfalu, Sarluskától északra. Tót falu, 327 túlnyomóan r. kath. és kevés ág. ev. és izr. vallásu lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Ludány. Itt van báró Steiger Albertnénak gyönyörü várkastélya és remek parkja. E kastélyt még a Zerdahelyiek építtették, ezektől az Ocskay-család örökölte és az Ocskayaktól került a jelenlegi tulajdonos birtokába. A kastélyt, mely várszerűen van építve, csak nemrég renoválták stilszerüen. Különösen szép belső udvara, olasz renaissance stilü boltívsorával. A községben dextringyár is van. E falu hajdan két külön álló hely volt: Septencz (Septench) és Ujfalu (Vyfalu) elnevezéssel. Még a XV. század elején is, amikor a Divék-nemzetségből származó Korosiak voltak a földesurai, külön említtetnek. A későbbi földesurak voltak a Zerdahelyiek és az Ocskayak, jelenleg pedig br. Steiger Albertné, szül. Zamojszky Mária grófnőnek van itt nagy birtoka." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. A háború után a báró Steiger család birtokolta. 1924-ig téglagyár működött a községben.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 494, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 357 lakosából 350 szlovák volt.

2011-ben 332 lakosából 324 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Pompás várkastélyát 1609 körül építtette a Szerdahelyi család. 1816-ban és 1924-ban átépítették. A kastélyt angolpark övezi értékes fafajtákkal.
  • Késő román stílusú kápolnája sírbolttal a 19. század végén épült.
  • Nepomuki Szent János szobra 1776-ban készült.

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Egon Wiedermann 2013: The Prehistoric Multicultural Settlement of Hajná Nová Ves (Slovakia). Oxford.

Külső hivatkozások[szerkesztés]