Újülés
| Újülés (Chudá Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1400 |
| Polgármester | Milan Daniš |
| Irányítószám | 956 38 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 226 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 223 m |
| Terület | 3,67 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újülés
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″ | |
| Újülés weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Újülés (1899-ig Chudó-Lehota, szlovákul Chudá Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 11 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1400-ban "Wyiles", "Wyles" alakban említik először. A Tordamezey család birtoka volt, később a szkacsányi uradalom része. 1715-ben 8 háztartása létezett. 1753-ban 23 jobbágy, 5 zsellér és 3 napszámos család élt itt. 1778-ban 14 jobbágy és 2 zsellérháza állt. 1828-ban 108 házában 753 lakos élt, akik földművesek, gyümölcstermesztők voltak. A 19. században sokan szegődtek el mezőgazdasági idénymunkákra.
Vályi András szerint " Csuda Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 mértföldnyire, fáza van tűze, és épűletre elég, a piatzozása Nyitrán, malma 3/4 órányira, földgye közép termékenységű."[2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Chudo), tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 132 kath., 1 evang., 2 zsidó lak. Sovány határa, de szép erdeje van. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chudo-Lehota, a sissói u. n. szárazvölgyben fekvő falu, összesen 107 tótajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Földesurai 1401-ben a Tordamezeyek voltak, később pedig a nyitrai székeskáptalan."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 134, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 215 lakosából 214 szlovák volt.
2011-ben 201 lakosából 198 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
