Újülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újülés (Chudá Lehota)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Báni
Turisztikai régió Középső-Vágmente
Rang község
Első írásos említés 1400
Polgármester Milan Daniš
Irányítószám 956 38
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 201 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 223 m
Terület 3,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újülés (Szlovákia)
Újülés
Újülés
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″
Újülés weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újülés (1899-ig Chudó-Lehota, szlovákul Chudá Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 11 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1400-ban "Wyiles", "Wyles" alakban említik először. A Tordamezey család birtoka volt, később a szkacsányi uradalom része. 1715-ben 8 háztartása létezett. 1753-ban 23 jobbágy, 5 zsellér és 3 napszámos család élt itt. 1778-ban 14 jobbágy és 2 zsellérháza állt. 1828-ban 108 házában 753 lakos élt, akik földművesek, gyümölcstermesztők voltak. A 19. században sokan szegődtek el mezőgazdasági idénymunkákra.

Vályi András szerint " Csuda Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 mértföldnyire, fáza van tűze, és épűletre elég, a piatzozása Nyitrán, malma 3/4 órányira, földgye közép termékenységű." [2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Chudo), tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 132 kath., 1 evang., 2 zsidó lak. Sovány határa, de szép erdeje van. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét." [3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chudo-Lehota, a sissói u. n. szárazvölgyben fekvő falu, összesen 107 tótajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Földesurai 1401-ben a Tordamezeyek voltak, később pedig a nyitrai székeskáptalan." [4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 134, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 215 lakosából 214 szlovák volt.

2011-ben 201 lakosából 198 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]