Újülés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újülés (Chudá Lehota)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rang község
Első írásos említés 1400
Polgármester Milan Daniš
Irányítószám 956 38
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség218 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Terület3,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újülés (Szlovákia)
Újülés
Újülés
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 50″, k. h. 18° 11′ 50″
Újülés weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újülés (1899-ig Chudó-Lehota, szlovákul Chudá Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 11 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1400-ban "Wyiles", "Wyles" alakban említik először. A Tordamezey család birtoka volt, később a szkacsányi uradalom része. 1715-ben 8 háztartása létezett. 1753-ban 23 jobbágy, 5 zsellér és 3 napszámos család élt itt. 1778-ban 14 jobbágy és 2 zsellérháza állt. 1828-ban 108 házában 753 lakos élt, akik földművesek, gyümölcstermesztők voltak. A 19. században sokan szegődtek el mezőgazdasági idénymunkákra.

Vályi András szerint " Csuda Lehota. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 mértföldnyire, fáza van tűze, és épűletre elég, a piatzozása Nyitrán, malma 3/4 órányira, földgye közép termékenységű."[2]

Fényes Elek szerint "Lehota (Chudo), tót falu, Nyitra vmegyében, Trencsén vmegye szélén: 132 kath., 1 evang., 2 zsidó lak. Sovány határa, de szép erdeje van. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét."[3]

Nyitra vármegye monográfiája szerint "Chudo-Lehota, a sissói u. n. szárazvölgyben fekvő falu, összesen 107 tótajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Sissó, táviró- és vasúti állomása N.-Tapolcsány. Földesurai 1401-ben a Tordamezeyek voltak, később pedig a nyitrai székeskáptalan."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 134, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 215 lakosából 214 szlovák volt.

2011-ben 201 lakosából 198 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]