Kesnyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kesnyő (Kšinná)
Kostolik Sv.Kozmu a Damiana.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Báni
Rang község
Első írásos említés 1352
Polgármester Miroslav Tuchyňa
Irányítószám 956 43
Körzethívószám 038
Népesség
Teljes népesség 504 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 357 m
Terület 41,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kesnyő (Szlovákia)
Kesnyő
Kesnyő
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 20″, k. h. 18° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 20″, k. h. 18° 21′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kesnyő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kesnyő (szlovákul Kšinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 504 lakosából 490 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 14 km-re északkeletre a Radisa patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai község területén a kőkorszakban a lengyeli kultúra települése állt. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra népe élt itt, melynek temetőjét is megtalálták. A falu területén már a 8. században szláv erődítmény állt, a 13. században ennek közepén vélhetően a gróf Cseszneky család román stílusban épült templomot emeltetett. A mai települést 1352-ben "villa Xinna" néven említik először. 1382-ben "Kessyna". 1485-ben "Ksyna", 1598-ban "Ksynna" alakban említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 39 háza volt. 1720-ban 2 malom és 20 adózó porta volt a településen. 1784-ben 81 házában 133 család és 716 lakos élt. 1828-ban 71 háza és 841 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, favágással, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A 19. században két szeszfőzde is üzemelt a községben.

A 18. század végén Vályi András szerint "KSINNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, és annak filiája, határja ishozzá hasonlító. " [2]

A 19. század közepén Fényes Elek geográfiai szótárában így ír a faluról: "Ksina, Trencsén, most A. Nyitra v. tót falu, Nyitra vmegye szélén: 29 kath., 743 evang., 8 zsidó lak., kath. fil., evang. anyatemplommal. Nagy és szép erdővel bir; legelője a hegyeken elég. Ugróczi urad. tartozik. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét." [1]

1910-ben 1281, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 1944-ben területén élénk partizántevékenység folyt. 1944 november 21-én a német Edelweis egység 18 zsidó származású lakost hurcolt el innen. 1945 januárjában egy SS-kommandó ütött rajta a falun.

2001-ben 550 lakosából 547 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma a 13. század közepén épült román stílusban. Harangtornya a 19. század elején épült. Szószéke román, keresztelőmedencéje gótikus stílusú.
  • Evangélikus temploma 1814-ben épült.
  • Bukovina népi együttes.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]