Terbók
| Terbók (Trebichava) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1396 |
| Polgármester | Alena Salajová |
| Irányítószám | 956 53 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 334 m |
| Terület | 11,77 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 21″, k. h. 18° 18′ 00″48.822406°N 18.300003°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 21″, k. h. 18° 18′ 00″48.822406°N 18.300003°E | |
| Terbók weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terbók témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Terbók (1899-ig Trebichava, szlovákul Trebichava) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 15 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a német jog alapján alapították a 14. század végén. Első írásos említése 1396-ban „Trebichava” alakban történt. 1479-ben „Therbok”, 1481-ben „Trebychawa”, 1598-ban „Trebichawa” néven említik. Előbb a beckói, majd a zayugróci uradalom része volt. Területén uradalmi major és kőbánya működött. 1598-ban malom és 13 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 35 házában 64 családban 340 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TREBISOVA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonits, és B. Záy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik N. Szlatinához nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
1828-ban 35 háza és 461 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyümölcstermesztéssel, később főként mezőgazdasági idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Trebichova, tót falu, Trencsén, most F. Nyitra vmegyében, a zay-ugróczi uradalomban: 118 kath., 230 evang., 6 zsidó lak.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
A háború után lakói közül sokan kivándoroltak a tengerentúlra.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 530-an lakták, ebből 520 szlovák, 2-2 német és magyar, valamint 6 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 573 lakosa volt.
1930-ban 500 lakosa volt.
1970-ben 270 lakosa volt.
1980-ban 157 lakosa volt.
1991-ben 79 lakosa volt.
2001-ben 44 lakosából 43 szlovák és 1 cseh volt.
2011-ben 43 lakosa volt, mindegyik szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Klasszicista harangláb a 19. század elejéről.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
