Nyitranádas
Nyitranádas (Nedašovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Trencséni |
Járás | Báni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1232 |
Polgármester | Elena Magdolenová |
Irányítószám | 956 35 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | BN |
Népesség | |
Teljes népesség | 435 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 62 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 202 m |
Terület | 6,91 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 18′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 00″, k. h. 18° 18′ 45″ | |
Nyitranádas weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Nyitranádas (1898-ig Nedasócz, szlovákul Nedašovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 7 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1232-ben Nadas néven említik először. A nyitrai váruradalom része volt, majd 1753-tól a nagyszombati jezsuiták faluja. Ezután nyitrai káptalan és a budapesti szeminárium volt a birtokosa. 1715-ben 20 adózó háztartása volt. 1720-ban szőlőskertje és 14 háztartása volt. 1787-ben 35 házában 208 lakos élt. 1828-ban 36 házában 252-an laktak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "NEDASÓCZ. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Posonyi Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Viszocsányhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye középtermékenységű, fája is van mind a’ két féle, gyantát is készítenek, gyűmöltse elég, szőleje termékeny, réttye, legelője jó, piatzozása Bánon."[2]
Fényes Elek szerint "Nedasócz, tót falu, Trencsén vmegyében, Vizócsán fiókja: 263 kath. 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[3]
1920-ig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 429, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 460 lakosából 457 szlovák volt.
2011-ben 427 lakosából 414 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Külső hivatkozások[szerkesztés]