Eszterce
| Eszterce (Otrhánky) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1598 | ||
| Polgármester | Ján Strempek | ||
| Irányítószám | 956 55 (pošta Veľké Chlievany) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 394 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 232 m | ||
| Terület | 4,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Eszterce weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Eszterce témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Eszterce (1899-ig Rongyos-Sztricze, szlovákul Otrhánky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A település Sándori határában keletkezett a 16. században. 1598-ban „Otrhane Ztrece” néven említik először, ekkor 21 ház állt a faluban, mind nemeseké. 1720-ban 5 adózója volt, ekkor „Rongyos Sztrice” megnevezéssel találjuk. Az Esztercei család birtoka volt. 1784-ben 22 házában 24 családban 116 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STRICZE. Rongyos Stricze, Kis Stricze, Nagy Stricze. Három tót faluk Trentsén Várm. Rongyos Striczének földes Urai Bacskády, és több Urak; fekszik Nagy Khlivenhez nem meszsze, mellynek filiája; Kis Striczének földes Urai több Urak; Nagy Striczének pedig Bagody, és több Urak, fekszenek Ribinnek szomszédságában, és annak filiáji; lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik termékenyek, réttyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]
1828-ban 18 háza és 219 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztricze (Rongyos), tót falu, Trencsén vmegyében, 147 kath. lak. Mind a három Sztricze Ribény filiása, s mindeniket több uraság birja; kis Sztriczében 2 kastélyt is láthatni. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 453 | 429 | 402 | 394 |
| Különbség | -5,29 % | -6,29 % | -1,99 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 382 | 394 |
| Eltérés | +3,14 % |
1910-ben 204-en lakták, ebből 159 szlovák, 42 német és 3 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 418 lakosából 415 szlovák volt.
2011-ben 403 lakosából 397 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 12. században épült román stílusban, benne egy 15. században készített gótikus szoborral.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 1.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

