Eszterce
Eszterce (Otrhánky) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Báni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1598 | ||
Polgármester | Ján Strempek | ||
Irányítószám | 956 55 (pošta Veľké Chlievany) | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | BN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 394 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 232 m | ||
Terület | 4,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 41′ 31″, k. h. 18° 12′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 31″, k. h. 18° 12′ 26″ | |||
Eszterce weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Eszterce témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Eszterce (1899-ig Rongyos-Sztricze, szlovákul Otrhánky) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 5 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A település Sándori határában keletkezett a 16. században, 1598-ban "Otrhane Ztrece" néven említik először. 1720-ban "Rongyos Sztrice" volt a neve. Az Esztercei család birtoka volt. 1598-ban 21 ház állt a faluban, mind nemeseké. 1720-ban 5 adózója volt. 1784-ben 22 házában 24 családban 116 lakos élt. 1828-ban 18 háza és 219 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "STRICZE. Rongyos Stricze, Kis Stricze, Nagy Stricze. Három tót faluk Trentsén Várm. Rongyos Striczének földes Urai Bacskády, és több Urak; fekszik Nagy Khlivenhez nem meszsze, mellynek filiája; Kis Striczének földes Urai több Urak; Nagy Striczének pedig Bagody, és több Urak, fekszenek Ribinnek szomszédságában, és annak filiáji; lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik termékenyek, réttyek, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint "Sztricze (Rongyos), tót falu, Trencsén vmegyében, 147 kath. lak. Mind a három Sztricze Ribény filiása, s mindeniket több uraság birja; kis Sztriczében 2 kastélyt is láthatni. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 204 lakosából 159 szlovák, 42 német és 3 magyar volt.
2001-ben 418 lakosából 415 szlovák volt.
2011-ben 403 lakosából 397 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 12. században épült román stílusban, benne egy 15. században készített gótikus szoborral.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.