Zayváralja
Zayváralja (Uhrovské Podhradie) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Trencséni |
Járás | Báni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1481 |
Polgármester | Milan Miškerik |
Irányítószám | 956 42 |
Körzethívószám | 038 |
Forgalmi rendszám | BN |
Népesség | |
Teljes népesség | 39 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 3 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 327 m |
Terület | 12,52 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 18° 22′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 18° 22′ 45″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zayváralja témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zayváralja (1899-ig Zay-Podhrágy, szlovákul Uhrovské Podhradie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 13 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu határában sűrű erdővel benőtt csúcson állnak Ugróc várának romjai. A 13. század második felében Bács trencséni ispán építtette. 1295-ben "Castrum Vgrog" néven említik először, az ugróci váruradalom központja. 1297-ben "Wgroch", 1352-ben "Wgrowg", 1446-ban "Vhurocz" alakban említik. 1295 és 1321 között Csák Mátéé, majd királyi vár. 1389-től királyi adományként Stibor vajdáé, ezután több tulajdonosa volt, köztük a Bánffyaké. A Zay család 1560-ban szerezte meg. A harcokban szerepet nem játszott, nem újították meg, szerepét a zayugróci várkastély vette át.
A falut 1481-ben "Podhradye" alakban említik először. 1483-ban "Podhrade", 1598-ben "Podhrady Nowa" alakban említik. Az ugróci váruradalomhoz tartozott, ezért története is szorosan kötődött a várhoz. A Zay család birtoka, majd a 17. és 18. században a Kollonichoké. 1598-ban a bíróén kívül 4 ház állt a faluban. 1720-ban 9 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással, mészégetéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, de sokan jártak el messzebb is idénymunkákra.
Vályi András szerint " PODHRADI. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura B. Zay Uraság."[2]
Fényes Elek szerint " Podhrágy, (Ugrócz), tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vgyében, a zai-ugróczi uradalomban: 20 kath., 82 evang. lak. A helység felett egy meredek kősziklán még most is láthatni egy meglehetős épségü régi várat, melly a gr. Zayak tulajdona. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 185, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 55 lakosából 54 szlovák volt.
2011-ben 39 lakosából 37 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Ugróc várának romjai a 13. század első feléből román kori kápolna és a várpalota romjaival. Átépítve a 16. század második felében. A várpalota további részei a 14. század végén és a 15. század elején épültek. Sarokbástyái 1547-ben és 1589-ben épültek. A 18. században pusztult el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]