Felsőneszte
| Felsőneszte (Horné Naštice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1295 | ||
| Polgármester | Jozef Hedera | ||
| Irányítószám | 956 41 (pošta Uhrovec) | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 530 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 220 m | ||
| Terület | 8,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 44′ 11″, k. h. 18° 17′ 58″48.736389°N 18.299444°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 11″, k. h. 18° 17′ 58″48.736389°N 18.299444°E | |||
| Felsőneszte weboldala | |||
 | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőneszte (1899-ig Felső-Nasticz, szlovákul Horné Naštice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bántól 3 km-re északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1295-ben „Nesthe” alakban említik először. 1483-ban „Nasczycz”, 1506-ban „Nastrhycze” néven említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 26 háza állt. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben 39 házában 53 családban 267 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Nasztice. Két tót falu Trentsén Várm. Alsónak földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, Felsőnek pedig G. Kollonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Zay Ugrótzhoz mint egy fél mértföldnyire, földgyeik termékenyek, erdejek, legelőjök elég van, réttyei jók.”[2]
1828-ban 32 háza volt 329 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a községben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nastyicz (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, az ugróczi uradalomban; számlál: 156 kath., 149 evang., 9 zsidó lak.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
A háború után lakói a mezőgazdaság mellett idénymunkákkal foglalkoztak és Zayugróc, valamint Bán üzemeiben dolgoztak. A szlovák nemzeti felkelés idején határában élénk partizántevékenység folyt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 446 | 415 | 434 | 530 |
| Különbség | -6,95 % | +4,57 % | +22,11 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 529 | 530 |
| Eltérés | +0,18 % |
1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 427 lakosából 426 szlovák volt.
2011-ben 416 lakosából 400 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1898-ban Ľudovít Jakubóczy szlovák színész.
- Itt született 1938-ban Milan Šišmiš történész, muzeológus, helytörténész.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ "Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár". www.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. február 9.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
|  | |
 |
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |