Dezsér
| Dezsér (Dežerice) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Polgármester | Ladislav Chudoba |
| Irányítószám | 957 03 (Bánovce nad Bebravou 3) |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1019 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 50 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Terület | 13,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dezsér
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 18° 12′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 18° 12′ 51″ | |
| Dezsér weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dezsér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dezsér (régebben Dezsericza, szlovákul Dežerice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 5 km-re északnyugatra fekszik, 1964-ben Farkaskával egyesült.[2]
Története[szerkesztés]
1208-ban Desir néven említik először, templomát 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Neve a magyar Dezső személynév régi alakja, mely a latin Desideriusból származik. A falu valószínűleg első birtokosáról lett elnevezve. Földesurai a Dezsericzky, Rudnyánszky, Bakó és Nagy családok voltak.
Vályi András szerint "DEZSÉR. v. Dezér, Dezseritze. Tót falu Trentsén Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Zai Ugrotztól 3/4. mértföldnyire. Határja jó termékenységű; ’s szép javai is vagynak, de mivel fája kevés, a’ második Osztályba tétetett."[3]
Fényes Elek szerint "Dezsér, (Dezsericza), Trencsén most A. Nyitra v. tót falu, a Sziléziában vivő országutban: 420 kath., 348 evang., 128 zsidó lak. Kat. paroch. templom; synagóga. Lakosai közt számos a nemesség; fája kevés, legelője jó; földje középszerü. F. u. Dezsericzky, Rudnyánszky, Bakó, Nagy, és mások többen. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[4]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 645, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 584 lakosából 575 szlovák volt.
2011-ben 646 lakosából 621 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1757-ben Bélik József szepesi püspök.
Nevezetességei[szerkesztés]
/* Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1904-ben épült.
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna 1944-ben épült.
- Evangélikus temploma 1929-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ dezerice.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források[szerkesztés]
- Milan M. Šišmiš: Príspevok ku genealógii rodiny Bobokovcov z Dežeríc. Biografické Štúdie
További információk[szerkesztés]
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
