Viszocsány
| Viszocsány (Visočany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1232 |
| Polgármester | Ivan Sečanský |
| Irányítószám | 956 35 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 109 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 29 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 258 m |
| Terület | 4,32 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Viszocsány
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″ | |
| Viszocsány weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Viszocsány (szlovákul Vysočany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 4 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
Területén a 7. és 8. századból származó halomsírok találhatók, melyeket korai szláv síroknak tartanak. A települést 1232-ben "Vyssian" alakban említik először, 1337-ben "Wisschen", 1345-ben "Wyschen", 1349-ben "Wyschan", 1405-ben "Wyssaczan", 1444-ben "Wysozan", 1598-ban "Wisoczan" néven említik. Neve a szláv vysočane (= magasan lakók) szóból származik. A középkorban a gróf Cseszneky család birtoka volt, később több nemesi család, köztük a Viszocsányi, a Tarnóczy és a Nozdroviszky családoké. 1598-ban 13 ház állt a településen. 1784-ben 31 házában 41 családban 191 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 202 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint " VISOCSÁNY. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Tarnóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zaj Ugróczhoz 1/2 mértföldnyire; földgye termékeny, réttye, legelője, erdeje, és szőlős kertyei is vagynak."[2]
Fényes Elek szerint " Vizocsán, Trencsén m. tót f. Nyitra vmegye szélén: 186 kath., 6 zsidó lak., szép erdővel, s elég legelővel a hegyeken. F. u. Brogyány Gábor."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
A hozzá tartozott egykori Csaltice major egykor falu volt, 1349 óta szerepel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. 1598-ban 4 háza volt. 1720-ban csak major volt. 1784-ben 4 házában 14 családban 82 lakos élt. 1828-ban 2 háza és 33 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 183, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 144 szlovák lakosa volt.
2011-ben 125 lakosából 121 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma eredetileg román stílusú volt, később gótikus, majd a 18. században barokk stílusban építették át. A román templomból a sekrestye, a gótikus templomból a torony maradt meg.
- Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1821 körül klasszicista stílusban építették át. Gazdasági épületei a 18. és 19. században épültek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
