Viszocsány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Viszocsány (Visočany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rang község
Első írásos említés 1232
Polgármester Ivan Sečanský
Irányítószám 956 35
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 125 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság258 m
Terület4,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Viszocsány (Szlovákia)
Viszocsány
Viszocsány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 45″, k. h. 18° 19′ 00″
Viszocsány weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Viszocsány (szlovákul Vysočany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 125 lakosából 121 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 4 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Területén a 7. és 8. századból származó halomsírok találhatók, melyeket korai szláv síroknak tartanak. A települést 1232-ben "Vyssian" alakban említik először, 1337-ben "Wisschen", 1345-ben "Wyschen", 1349-ben "Wyschan", 1405-ben "Wyssaczan", 1444-ben "Wysozan", 1598-ban "Wisoczan" néven említik. Neve a szláv vysočane (= magasan lakók) szóból származik. A középkorban a gróf Cseszneky család birtoka volt, később több nemesi család, köztük a Viszocsányi, a Tarnóczy és a Nozdroviszky családoké. 1598-ban 13 ház állt a településen. 1784-ben 31 házában 41 családban 191 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 202 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " VISOCSÁNY. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Tarnóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zaj Ugróczhoz 1/2 mértföldnyire; földgye termékeny, réttye, legelője, erdeje, és szőlős kertyei is vagynak." [2]

Fényes Elek szerint " Vizocsán, Trencsén m. tót f. Nyitra vmegye szélén: 186 kath., 6 zsidó lak., szép erdővel, s elég legelővel a hegyeken. F. u. Brogyány Gábor." [3]

1910-ben 183, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. 2001-ben 144 szlovák lakosa volt.

A hozzá tartozott egykori Csaltice major egykor falu volt, 1349-óta szerepel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. 1598-ban 4 háza volt. 1720-ban csak major volt. 1784-ben 4 házában 14 családban 82 lakos élt. 1828-ban 2 háza és 33 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma eredetileg román stílusú volt, később gótikus, majd a 18. században barokk stílusban építették át. A román templomból a sekrestye, a gótikus templomból a torony maradt meg.
  • Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1821 körül klasszicista stílusban építették át. Gazdasági épületei a 18. és 19. században épültek.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.