Litó
| Litó (Ľutov) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1389 |
| Polgármester | Miroslav Struhačka |
| Irányítószám | 957 03 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 174 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 16 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 244 m |
| Terület | 8,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Litó
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 30″, k. h. 18° 16′ 50″ | |
| Litó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Litó (1899-ig Luttow, szlovákul Ľutov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 7 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A település feltehetően a 12. században szlovákok betelepülésével keletkezett. Első írásos említése 1389-ben a Mednyánszky család levéltárában fennmaradt okiratban történik. Ugróc várának uradalmához tartozott. A 13. század végén Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé lett. Később a Zay család birtoka, akik 400 évig tulajdonosok a községben. 1483-ban "Lythow" néven említik. 1485-ben csak négy adózó portája volt. Házai kezdetben fából épültek, lakói később agyagból, téglából építkeztek. 1555-ben mindössze két jobbágytelek és egy zsellérház állt a faluban. 1598-ban már malma és 15 háza volt a településnek. 1720-ban 7 adózója volt. Első községi pecsétje 1733-ból származik. 1770-ben az urbárium szerint 24 jobbágy, 6 zsellér és 3 nincstelen család élt a községben. 1784-ban 31 házában 46 családban 257 lakos élt. 1828-ban 29 háza volt 210 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "LUTOV. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dezsérnek szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, fája, legelője, réttye van."[2]
Fényes Elek szerint "Lutov, tót falu, Trencsén vmegyében, az ugróczi uradalomban. Lakja 175 kath., 76 evang., 5 zsidó. Ut. posta Nyitra-Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 247, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 139 lakosából 137 szlovák volt.
2011-ben 138 lakosából 135 szlovák volt.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
