Búzásradosa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Búzásradosa (Žitná-Radiša)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rang község
Polgármester Rudolf Botka
Irányítószám 956 41 (pošta Uhrovec)
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség449 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület17,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Búzásradosa (Szlovákia)
Búzásradosa
Búzásradosa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 46′ 01″, k. h. 18° 20′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 01″, k. h. 18° 20′ 36″
Búzásradosa weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Búzásradosa (szlovákul Žitná-Radiša) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Búzás és Radosa községek egyesítése. 2011-ben 461 lakosából 458 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 9 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

Búzást 1295-ben "Sythna" alakban említik először. 1483-ban "Sithne", 1493-ban "Zythna", 1598-ban "Zitthna" alakban szerepel az írott forrásokban. Az ugróci váruradalom része volt. 1493-ban mint mezővárost említik. 1598-ban malma és 45 háza volt. 1720-ban malom és 12 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 45 házában 54 családban 292 lakos élt. 1828-ban 33 háza és 302 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek. 1836 és 1906 között üveggyár működött a településen.

Radosa első említése 1295-ben "Radys" néven történik. 1389-ben "Radych", 1481-ben "Radysna", 1598-ban "Radissa" néven szerepel. Az ugróci váruradalomhoz tartozott. 1372-ben a német jog alapján telepítették be. 1598-ban malma és 17 háza volt. 1720-ban 8 adózó háztartás volt a településen. 1784-ben 19 házában 25 családban 152 lakos élt. 1828-ban 16 háza és 168 lakosa volt.

Vályi András szerint "ZSITNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Ugróczhoz közel; határja meglehetős."[2]

"RADISA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Kolonits, és Báró Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugróczhoz nem meszsze, mellynek filiája, határjában vize ártalmas, vagyonnyai meglehetősek, harmadik osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Zsittna, Trencsén, most A.-Nyitra v. tót falu, a zai-ugróczi uradalomban, 33 kath., 261 evang., 4 zsidó lak. Kőbányája van. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3] "Radissa, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében, az ugróczi uradalomban. Lakja 8 kath., 140 evang. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]

1910-ben Búzásnak 507, Radosának 276 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét település Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. mezőgazdasági jellegű település maradt. A szlovák nemzeti felkelés idején partizáncsoportok tevékenykedtek a területén. Búzást és Radosát 1960-ban egyesítették.

2001-ben 485 lakosából 470 szlovák volt.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.