Bán (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bán (Bánovce nad Bebravou)
Banovce kostol.jpg
Bán címere
Bán címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Turisztikai régióBáni
Rang város
Polgármester Marián Chovanec
Irányítószám
  • 957 01
  • 957 03
  • 957 04
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 19 564 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség739 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület26,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bán (Szlovákia)
Bán
Bán
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 08″, k. h. 18° 15′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 08″, k. h. 18° 15′ 14″
Bán weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bán témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bán (szlovákul: Bánovce nad Bebravou) város Szlovákiában. A Trencséni kerület Báni járásának székhelye. Alsó- és Felsőozor, Igazpüspöki és Kishelvény tartozik hozzá. Trencsénbán-ként is felbukkan.

Fekvése[szerkesztés]

Trencséntől 30 km-re délkeletre fekszik a Bebrava völgyében.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. 9. században fontos szláv település volt a helyén. A mai települést 1232-ben II. András adománylevelében említik először villa Ben néven. I. (Szent) László király várában adott menedéket 1090-ben az apja elől menekülő Bretislav cseh fejedelemnek. 1295-ben "Baan", 1389-ban "Banovice", 1454-ben "Fortalicium Ban", 1461-ben "Castellum Baan", 1471-ben "Banowcze", 1499-ben "Fortalicium Banowiecz" alakban említik az írásos források. 1295-ben az ugróci váruradalom része, később önálló uradalmi székhely. 1379-ben szabad királyi város lett, 1406-ban vásártartási jogot kapott. A város jelentős szerepet játszott a 15. század első felében zajlott huszita harcokban. Ekkor tűnik fel először a város címere is. Várkastélyát 1454-ben említik először a Kaszai család birtokaként. 1470 és 1481 között Podmaniczky László felújíttatta. 1593-ban az Illésházy családé lett, akik 1628-ban átépítették. 1633-ban a török dúlta fel a várost. Jelentős volt a kézműipara, szinte minden kézműves mesterség megtalálható volt, akik nagyrészt céhekbe tömörültek. 1598-ban városháza és 111 ház állt a településen. Iskoláját a 17. század elején alapították. 1720-ban 115 adózó családja volt. 1784-ben 256 házában 502 család és 2222 lakos élt. 1828-ban 290 háza és 2555 lakosa volt. 1633-ban sörfőzdét alapítottak itt, de volt téglagyára, malma is.

Vályi András így ír a településről:"BÁN. Banovetz. Mező Város Trentsén Vármegyében, birtokosa Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, épűlt Bán vize partyán, a’ hegyen túl lévő kerűletnek közepében, egy partos helyen, Trentséntöl harmad fél mértföldnyire. E’ népes Városba szokták a’ körűl fekvő helységek, minden eladni való terméseiket öszve hordani, ’s itt szokták pénzé tenni. Épűlettyei jók, és erőss készűletűek, 111nagyobb része mindazáltal paraszti házakból áll. Két templomja van, egyike a’ Sz. HÁROMSÁGNAK, másika pedig Sz. MIHÁLYNAK emlékezetére szentelve. Az első néhai Illésházy István Nádor Ispánynak, és kedves élete párjának Pálfy Katalinnak költségével építtetett, a’ kiknek e’ Város akkori birtokokba vólt, Ékeskedik e’ Város még falakkal, és sántzokkal, kerítetett Kastéllyal is, mellynek magas tornyából a’ Törökök, és Tatárok jövetelére vigyáztak, az arra rendeltetett nappali, és éjjeli őrzők. Az e’ Városhoz tartozó faluk ím ezek valának: Nagy Hradna, Kis Hradna, Kohnács, Dubotziel, Petsenyét, Bobothi, Lehota, Brezolub, Nagy Chliton, Szvina, és Ozimena. Termő földgyei jók, fája ugyan kevés, de egyéb nevezetes tulajdonságaihoz képest, első Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Bán, (Banowcze), tót m. város, Trencsén az uj rendez. szerint Nyitra vgyében, a Sziléziába vivő országutban: 2142 kath. 5 evang., 443 zsidó lak. Van itt 2 kathol. templom, synagóga, 1 urasági kastély, majorság, kőbánya, patika, vámház, jól elrendelt néposkola. Vásárjai népesek; a lakosok kereskednek gyapjuval, gabonával és vassal. Ezenkivül kézi mesterségeket űznek. – Hajdan az evangelikusoknak itt nevezetes oskolájok volt. Feje ezen város egy uradalomnak, mellyhez még 11 más helység tartozik, s mellyet azelőtt a gr. Illésházy fam. birt, de legközelébb b. Szina megvette. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét."[3]

1876-ban járási székhely lett. 1904-ben alapították népi bankját, 1905-ben pedig gazdasági és iparbankját. 1920-ban az új csehszlovák állam része lett. A háború után is mezőgazdasági-kézműves jellegű település volt. Első ipari üzemeit csak 40 évvel később alapították.

A Szent Miklós templom

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 3069 lakosából 2278 szlovák, 406 német és 379 magyar volt.

2004-ben 20 700 lakosa volt.

2011-ben 19 564 lakosából 17 331 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Obert, Š. (zost.) 1985: Bánovce nad Bebravou - zo starších dejín. Partizánske.

További információk[szerkesztés]