Kisradna
| Kisradna (Malá Hradná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1329 |
| Polgármester | Mária Jandáková |
| Irányítószám | 956 54 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 411 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Terület | 7,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisradna
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 45′ 35″, k. h. 18° 09′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 35″, k. h. 18° 09′ 50″ | |
| Kisradna weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisradna (1899-ig Kis-Gradna, szlovákul Malá Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falut 1329-ben "Garadna Superior" néven említik először. 1332-ben "Granna", 1439-ben "Kys Hranna", illetve "Felsewradna" alakban szerepel. Temploma a 11. században épült, először 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. A Pogány nemzetség birtoka, később a trencséni váruradalom része. 1598-ban 11 ház állt a faluban. Anyakönyveit 1714-től vezetik. 1720-ban 6 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak. Az asszonyok szövéssel, hímzéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1784-ben 31 házában 46 családban 274 lakos élt.
1828-ban 32 háza és 218 lakosa volt.
1910-ben 339, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 398 lakosából 393 szlovák volt.
2011-ben 370 lakosából 339 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 11. században épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- Marek Ďurčo 2014: Hradniansky archidiakonát v Nitrianskej diecéze do roku 1526. Konštantínove listy 7, 23-60.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
