Kisradna
| Kisradna (Malá Hradná) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1329 |
| Polgármester | Mária Jandáková |
| Irányítószám | 956 54 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 411 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Terület | 7,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 24″, k. h. 18° 09′ 58″48.756667°N 18.166111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 24″, k. h. 18° 09′ 58″48.756667°N 18.166111°E | |
| Kisradna weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisradna (1899-ig Kis-Gradna, szlovákul Malá Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Bántól 9 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]Temploma a 11. században épült. A falut 1329-ben „Garadna Superior” néven említik először. Templomát először 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1332-ben „Granna”, 1439-ben „Kys Hranna”, illetve „Felsewradna” alakban szerepel. A Pogány nemzetség birtoka, később a trencséni váruradalom része. 1598-ban 11 ház állt a faluban. Anyakönyveit 1714-től vezetik. 1720-ban 6 adózója volt. Lakói mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak. Az asszonyok szövéssel, hímzéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gradna (Kis), vagy Hradna, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, 230 kath., 4 zsidó lak. Kat. paroch. templom.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1784-ben 31 házában 46 családban 274 lakos élt.
1828-ban 32 háza és 218 lakosa volt.
1910-ben 339, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 398 lakosából 393 szlovák volt.
2011-ben 370 lakosából 339 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 11. században épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
Források
[szerkesztés]- Marek Ďurčo 2014: Hradniansky archidiakonát v Nitrianskej diecéze do roku 1526. Konštantínove listy 7, 23-60.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |