Alsószalatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Báni
Turisztikai régió Podhorie
Rang község
Polgármester Mária Jakubčeková
Irányítószám 956 53 (pošta Slatina nad Bebravou)
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 200 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 280 m
Terület 9,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsószalatna (Szlovákia)
Alsószalatna
Alsószalatna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 15′Koordináták: é. sz. 48° 51′, k. h. 18° 15′
Alsószalatna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsószalatna (1899-ig Kis-Szlatina, szlovákul Slatinka nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 200 lakosából 195 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 14 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai falu területén már az újkőkorban is éltek emberek. Egykori barlangi telep, a lengyeli kultúrához tartozó temetkezések, valamint a hallstatti és a puhói kultúra településének nyomait tárták itt fel. A települést 1481-ben "Slacynka" alakban említik először, majd "Kysseb Zlathyna", "Zlathynka" alakban említik a korabeli források. 1598-ban már későbbi magyar nevén, "Kys Zlatina" néven bukkan fel. Az összeírás szerint ekkor malom, fűrésztelep és 8 ház állt a településen. 1720-ban 7 adózója volt. 1784-ben 34 házban, 41 családban 212 lakosa élt. 1828-ban 29 háza és 343 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és sáfránygyűjtéssel foglalkoztak. 1726-ban papírmalom kezdte meg működését a faluban.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Szlatina (Kis), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban: 253 kath., 20 evang., 7 zsidó lak., és egy papiros-maommal. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét. " [3]

1910-ben 471, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A háború után lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal keresték kenyerüket. Fűrésztelepe is működött.

2001-ben 221 lakosából 219 szlovák volt.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]