Ugrás a tartalomhoz

Sissó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sissó (Šišov)
Sissó zászlaja
Sissó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterJaroslav Sitár
Irányítószám956 38
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség496 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság216 m
Terület9,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 22″, k. h. 18° 10′ 55″48.656047°N 18.181850°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 22″, k. h. 18° 10′ 55″48.656047°N 18.181850°E
Sissó weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sissó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sissó (szlovákul Šišov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Alsó- és Felsőrédek tartozik hozzá.

Bántól 12 km-re délnyugatra, a Livina-patak jobb partján fekszik.

A települést 1113-ban "Sis" alakban a zoborhegyi apátság határleírásában említik először. 1247-ben "Sys", 1458-ban "Sysow" néven szerepel a korabeli forrásokban. A zobori bencés apátság birtokai közé tartozott. 1245-ben a Hont-Pázmány nembeli Becsend birtoka. A 14. századtól a nagytapolcsáni uradalomhoz tartozott. 1535-ben részben birtokosa a Burján család, később a Besnák, Balogh, Blaskovics és Bokros családok birtokolták. 1715-ben nemesi község 17 adózó portával. 1778-ban 4 kúriája, 12 nemesi, 6 gazda és 12 zsellércsaládja volt, összesen 355 lakossal. 1828-ban 41 házában 283 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és a nagybirtokokon végzett munkákkal foglalkoztak. A községben szeszfőzde is működött.

Vályi András szerint "SISÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Burján, ’s több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodoki járásban; határja jól termő."[2]

Fényes Elek szerint "Sissó, tót falu, Nyitra vgyében, Trencsén vgye szélén, 261 kath., 28 zsidó lak. Sovány határral, de derék erdővel. Kath. paroch. templom van. F. u. többen. Ut. p. N.-Tapolcsány."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság497495495496
Különbség -0,40 % +0 % +0,20 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság493496
Eltérés+0,60 %

1880-ban 285 lakosából 204 szlovák és 24 magyar anyanyelvű volt. Felsőrédeken 39, Alsórédeken 45 szlovák anyanyelvű élt.

1910-ben 367 lakosából 273 szlovák, 65 magyar, 21 német és 8 egyéb anyanyelvű volt.

1930-ban 380 lakosából 360 csehszlovák és 5 magyar volt.

1980-ban 782 lakosából 767 szlovák volt.

2001-ben 506 lakosából 502 szlovák volt.

2011-ben 483 lakosából 474 szlovák volt.

2021-ben 510 lakosából 498 szlovák volt.

  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült, tornyát 1821-ben építették. Főoltára a Szent Kereszt Felmagasztalásának van szentelve, de volt 2 mellékoltára is: Nepomuki Szent Jánosnak (17. század első fele) és Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának (19. század első évtizede) szentelve. A templomban volt még Szent Borbála barokk szobra, illetve egy Krisztus feltámadását ábrázoló gótikus szobor. A korábbi templomból származik a szenteltvíztartó, illetve a toronyban 15. századi harang rejlik.[6]
  • Kastélya 1870-ben épült korábbi alapokon.
  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  5. ↑ beliana.sav.sk; Slovenské literárne centrum; karlovka.sk
  6. ↑ Pavel Horváth 2018: Šišov - 905 rokov od prvej písomnej zmienky o obci (1113–2018). Vrútky, 67-70