Sissó
| Sissó (Šišov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Báni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1113 | ||
| Polgármester | Jaroslav Sitár | ||
| Irányítószám | 956 38 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 496 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 216 m | ||
| Terület | 9,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sissó weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sissó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Sissó (szlovákul Šišov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. Alsó- és Felsőrédek tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bántól 12 km-re délnyugatra, a Livina-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1113-ban "Sis" alakban a zoborhegyi apátság határleírásában említik először. 1247-ben "Sys", 1458-ban "Sysow" néven szerepel a korabeli forrásokban. A zobori bencés apátság birtokai közé tartozott. 1245-ben a Hont-Pázmány nembeli Becsend birtoka. A 14. századtól a nagytapolcsáni uradalomhoz tartozott. 1535-ben részben birtokosa a Burján család, később a Besnák, Balogh, Blaskovics és Bokros családok birtokolták. 1715-ben nemesi község 17 adózó portával. 1778-ban 4 kúriája, 12 nemesi, 6 gazda és 12 zsellércsaládja volt, összesen 355 lakossal. 1828-ban 41 házában 283 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és a nagybirtokokon végzett munkákkal foglalkoztak. A községben szeszfőzde is működött.
Vályi András szerint "SISÓ. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Burján, ’s több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodoki járásban; határja jól termő."[2]
Fényes Elek szerint "Sissó, tót falu, Nyitra vgyében, Trencsén vgye szélén, 261 kath., 28 zsidó lak. Sovány határral, de derék erdővel. Kath. paroch. templom van. F. u. többen. Ut. p. N.-Tapolcsány."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 497 | 495 | 495 | 496 |
| Különbség | -0,40 % | +0 % | +0,20 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 493 | 496 |
| Eltérés | +0,60 % |
1880-ban 285 lakosából 204 szlovák és 24 magyar anyanyelvű volt. Felsőrédeken 39, Alsórédeken 45 szlovák anyanyelvű élt.
1910-ben 367 lakosából 273 szlovák, 65 magyar, 21 német és 8 egyéb anyanyelvű volt.
1930-ban 380 lakosából 360 csehszlovák és 5 magyar volt.
1980-ban 782 lakosából 767 szlovák volt.
2001-ben 506 lakosából 502 szlovák volt.
2011-ben 483 lakosából 474 szlovák volt.
2021-ben 510 lakosából 498 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1782-ben Bokross Ferenc piarista rendi tanár.
- Itt született 1926-ban Pavel Horváth szlovák történész.[5]
- Itt szolgált Bokross János Miksa (?–1837) katolikus pap.
- Itt szolgált Matej Bazalica (1787–1848) pap, pomológus.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült, tornyát 1821-ben építették. Főoltára a Szent Kereszt Felmagasztalásának van szentelve, de volt 2 mellékoltára is: Nepomuki Szent Jánosnak (17. század első fele) és Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának (19. század első évtizede) szentelve. A templomban volt még Szent Borbála barokk szobra, illetve egy Krisztus feltámadását ábrázoló gótikus szobor. A korábbi templomból származik a szenteltvíztartó, illetve a toronyban 15. századi harang rejlik.[6]
- Kastélya 1870-ben épült korábbi alapokon.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
- ↑ beliana.sav.sk; Slovenské literárne centrum; karlovka.sk
- ↑ Pavel Horváth 2018: Šišov - 905 rokov od prvej písomnej zmienky o obci (1113–2018). Vrútky, 67-70
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 2018 Šišov – 905 rokov od prvej písomnej zmienky o obci (1113-2018). Vrútky
- Monument revue 2/2019
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- E-obce.sk Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Sissó Szlovákia térképén

