Mézgás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mézgás (Miezgovce)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Báni
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1389
Polgármester Juraj Trgyňa
Irányítószám 957 01
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 264 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 244 m
Terület 8,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mézgás (Szlovákia)
Mézgás
Mézgás
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 18° 18′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 00″, k. h. 18° 18′ 50″
Mézgás weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mézgás (korábban Miezgóc, szlovákul Miezgovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 264 lakosából 257 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 4 km-re keletre 240 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

1389-ben "Negowycha" néven Luxemburgi Zsigmond adományleveklében említik először, melyben az ugróci uradalmat Stíbor vajdának adja. 1439-ben Albert király oklevele "Myzgoucz" néven említi Beckó várának tartozékaként. Ezután a Bánffy család birtoka, majd 1450-ben a szentmiklósi Pongrácok foglalták el, ami ellen a Bánffyak a nyitrai káptalannak írt levélben tiltakoztak. A Pongrácok után Bánffy András birtoka, halála után pedig özvegyéé. 1502-ben a Bánffyak a Zablathy családnak adták zálogbirtokul. 1547-ben a Zay család szerezte meg, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a falu urai, 1786-tól azonban megosztoztak a birtokon a Kolonichokkal. 1663-ban a török pusztított a településen, melyet megviseltek Thököly Imre Habsburgellenes harcai is. A feljegyzések szerint a község első haranglába 1757-ben épült. A Za Kostolom és Kostolný háj dűlőnevek azonban arról tanúskodnak, hogy a településnek régebben temploma is volt. Valószínűleg ennek alapjait tárták fel az 1960-as években a temető délkeleti részén. A templom létéről tanúskodik az 1729. és 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is. 1790-ben a községnek 181 lakosa volt, közülük 109 katolikus és 72 evangélikus. 1828-ban 17 házban 183 lakos élt itt, ebből 63 katolikus, 109 evangélikus és 11 zsidó.

Vályi András szerint "MIZGOLCZ. Mizgovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura. G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bánhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Miezgocz, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, az ugróczi uradalomban: 67 kath., 109 evang., 8 zsidó lak. Földje hegyes sovány; fenyves erdeje van." [3]

1910-ben 428, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

2001-ben 249 lakosából 247 szlovák volt.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]