Felsőszalatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Trencséni
Járás Báni
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Alena Vranková
Irányítószám 956 53
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 459 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 284 m
Terület 11,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszalatna (Szlovákia)
Felsőszalatna
Felsőszalatna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 50′ 13″, k. h. 18° 15′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 13″, k. h. 18° 15′ 53″
Felsőszalatna weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőszalatna (1899-ig Nagy-Szlatina, szlovákul Slatina nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 459 lakosából 448 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 16 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Salatna" alakban említik először, a beckói, majd a zayugróci váruradalom részeként Csák Máté, Stibor vajda, a gróf Cseszneky és Zay családok birtoka volt. Már ekkor állt a falu ősi temploma. 1389-ben "Slatyna", 1439-ben "Zlatzina", 1477-ben "Zlathyna", 1481-ben "Nagh Zlathyna", 1598-ban "Nagy Zlatina" néven szerepel az írott forrásokban. 1598-ban malom és 45 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt, ebből 7 zsellér. 1784-ben 60 házában 69 családban 452 lakos élt. 1828-ban 49 háza és 580 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. A 18. században papírgyár és sörfőzde, a 19. században szeszfőzde üzemelt a faluban.

A 18. század végén Vályi András szerint "Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van." [2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Szlatina (Nagy), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban. Lakja 266 kath., 250 evang., 6 zsidó. Kath. paroch. templom. Szép erdő; patakjában sok pisztrangot fog. Ut. p. Ny.-Zsámbokrét." [3]

1910-ben 694, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. Lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel éas idénymunkákkal foglalkoztak. Többen kivándoroltak a községből a tengerentúlra.

2001-ben 509 lakosából 507 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760 és 1770 között épült. Főoltára 1794-ben készült.
  • Evangélikus temploma 1926-ban épült, részben a korábbi templom felhasználásával. Tornya 1889-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]