Felsőszalatna
| Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1332 |
| Polgármester | Alena Vranková |
| Irányítószám | 956 53 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 452 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 40 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 284 m |
| Terület | 11,53 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőszalatna
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 50′ 13″, k. h. 18° 15′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 13″, k. h. 18° 15′ 53″ | |
| Felsőszalatna weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőszalatna (1899-ig Nagy-Szlatina, szlovákul Slatina nad Bebravou) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Bántól 16 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Salatna" alakban említik először, a beckói, majd a zayugróci váruradalom részeként Csák Máté, Stibor vajda, a gróf Cseszneky és Zay családok birtoka volt. Már ekkor állt a falu ősi temploma. 1389-ben "Slatyna", 1439-ben "Zlatzina", 1477-ben "Zlathyna", 1481-ben "Nagh Zlathyna", 1598-ban "Nagy Zlatina" néven szerepel az írott forrásokban. 1598-ban malom és 45 ház állt a településen. 1720-ban 12 adózója volt, ebből 7 zsellér. 1784-ben 60 házában 69 családban 452 lakos élt. 1828-ban 49 háza és 580 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és halászattal foglalkoztak. A 18. században papírgyár és sörfőzde, a 19. században szeszfőzde üzemelt a faluban.
A 18. század végén Vályi András szerint "Nagy, és Kis Szlatina. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Kolonits, és B. Zay Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is; Kis Szlatina a’ Nagynak filiája, földgyeik termékenyek, fájok, réttyek elég van."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Szlatina (Nagy), tót falu, Trencsén vmegyében, a zai-ugróczi uradalomban. Lakja 266 kath., 250 evang., 6 zsidó. Kath. paroch. templom. Szép erdő; patakjában sok pisztrangot fog. Ut. p. Ny.-Zsámbokrét."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. Lakói állattartással, favágással, gyümölcstermesztéssel éas idénymunkákkal foglalkoztak. Többen kivándoroltak a községből a tengerentúlra.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 694, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 509 lakosából 507 szlovák volt.
2011-ben 459 lakosából 448 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1760 és 1770 között épült. Főoltára 1794-ben készült.
- Evangélikus temploma 1926-ban épült, részben a korábbi templom felhasználásával. Tornya 1889-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
