Csermely (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Csermely (Omastiná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rang község
Polgármester Viliam Kusý
Irányítószám 956 41 (pošta Uhrovec)
Körzethívószám 038
Forgalmi rendszám BN
Népesség
Teljes népesség 41 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület12,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csermely (Szlovákia)
Csermely
Csermely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′, k. h. 18° 23′Koordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 18° 23′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Csermely (település) (Szlovákia)
Csermely
Csermely
Csermely elhelyezkedése

Csermely (1899-ig Omasztina, szlovákul Omastiná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 41 lakosa volt, mindegyikük szlovák.

Fekvése[szerkesztés]

Bántól 13 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban éltek emberek. A Vlč-barlangban a vonaldíszes kerámiák népének maradványait tárták fel. A bronzkorban a lausitzi kultúra népe lakott ezen a vidéken. A mai települést 1389-ben "Lehota" néven említik először. 1481-ben "Lyhotka", 1483-ban "Mazna Lehota", 1485-ben "Omazchyna Lhota" néven szerepel az írott forrásokban. Az zayugróci váruradalom része volt. 1598-ban 11 háza volt. 1720-ban uradalmi major volt a településen. 1784-ben 35 házában 50 családban 287 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században 3 mészégető működött a területén.

Vályi András szerint "OMASZTINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zay Ugrócznak szomszédságában, mellynek filiája, földgye soványas. " [2]

Fényes Elek szerint "Omasztina, tót falu, Trencsén, most A.-Nyitra vmegyében: 52 kath., 231 evang., 12 zsidó lak. F. u. az ugróczi uradalom, s az oda való plebanus. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét. " [3]

1910-ben 337, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A falu támogatta a környékbeli partizáncsoportokat, ezért 1944. november 25-én megszállták a németek, 9 házat felégettek, 14 lakost kivégeztek, további 42 lakost pedig elhurcoltak.

2001-ben 50 lakosából 48 szlovák volt.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]