Ugrás a tartalomhoz

Harádics

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harádics (Hradište pod Vrátnom)
Harádics címere
Harádics címere
Harádics zászlaja
Harádics zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
Első írásos említés1262
PolgármesterLukáš Piroha
Irányítószám906 12
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség674 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság263 m
Terület25,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 38″, k. h. 17° 29′ 13″48.627222°N 17.486944°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 38″, k. h. 17° 29′ 13″48.627222°N 17.486944°E
Harádics weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Harádics témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harádics (1899-ig Hradist, szlovákul Hradište pod Vrátnom, németül Hradisch) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Szenicétől 13 km-re délkeletre fekszik.

1262-ben említik először. 1332-ben a pápai tizedjegyzék már említi a falu templomát. Lakói mészégetéssel, olajpréseléssel, hímzéssel foglalkoztak. Birtokosa a Pálffy család volt.

Vályi András szerint "HRADIS. vagy Hradistya. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szénásfalútól más fél, Brezovátol egy, Oszuszkához pedig fél mértföldnyire, Rákóczinak verekedésekor sokat szenyvedett, malma nevezetes, mind a’ két féle fája van elég, és sok meszet égetnek lakosai, legelője jó, réttye kövér."[2]

Fényes Elek szerint "Hradist, tót falu, Nyitra vmegyében, Jablonczához 1/2 óra: 1088 kath., 5 evang., 20 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, erdővel s vizimalommal. F. u. a gr. Erdődyné jókői uradalma. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság682703665674
Különbség +3,07 % -5,40 % +1,35 %
Népességi statisztikák[4]
Év2024.2025.
Lakosság665674
Eltérés+1,35 %

1910-ben 1042, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 701-en lakták, ebből 680 szlovák, 11 cseh, 7 magyar, 3 cigány.[5]

2011-ben 676 lakosából 627.

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1631-ben épült.
  • A műemlék Mihály-malom.
  • A falu gazdag népi hagyományokkal rendelkezik.
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
  5. http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106137&settlement_name=