Búrszentmiklós
| Búrszentmiklós (Borský Mikuláš) | |
 | |
| A Szent Miklós templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szenicei |
| Rang | község |
| Polgármester | Vladimír Bízek |
| Irányítószám | 908 77 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3953 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 79 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 198 m |
| Terület | 49,98 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Búrszentmiklós
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 37′ 12″, k. h. 17° 11′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 37′ 12″, k. h. 17° 11′ 30″ | |
| Búrszentmiklós weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Búrszentmiklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Búrszentmiklós (szlovákul Borský Mikuláš, németül Bur-Sankt-Niklas) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Szenicétől 18 km-re délnyugatra fekszik. Búrszentpéter tartozik hozzá.
Története[szerkesztés]
A község területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a rómaiak idején, az 1. században éltek emberek.
A 14. században, 1394-ben Zenthmiklos néven a pozsonyi káptalan oklevelében említik először. A 16. században habánok érkeztek a településre, akik főként fazekassággal és késkészítéssel foglalkoztak. A falunak ezt a habánok lakta részét Habánynak nevezik. A települést nem kerülték el a török rajtaütések és szenvedett a Rákóczi-szabadságharc alatt is. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított a községben, melynek 290 áldozata volt. Ezenkívül több tűzeset is hátráltatta a falu fejlődését.
Vályi András szerint "SZENT MIKLÓS. Búr Sz. Miklós. Tót falu pozsony Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik homokos helyen; határja 2 nyomásra van osztva, ’s leginkább rozsot, és kendert terem, réttye elég van, szőleje nints; Rákos, és Szokod puszták hozzá tartoznak; Mieva vize nedvesíti határját, erdeje is van, piatza Sassinban."[2]
Fényes Elek szerint "Bur-Szent-Miklós, (Svati Miklasz), t. f. Poson vmegyében, Sasvárhoz 1 órányira: 2198 kath., 15 zsidó lak. kath. paroch. templommal, synagogával. F. u. a cs. kir. család."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 2911, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 3803 lakosából 3766 szlovák volt.
2011-ben 3933 lakosából 3824 szlovák.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1785-ben Ján Hollý szlovák költő.
- Itt szolgált Lachmann Tódor római katolikus plébános.
- Búrszentpéteren született 1767-ben Ján Sekáč szlovák barokk író, költő.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1753-ban épült.
- Mária Magdolna tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1668-ban Czobor Imre építtette.
- Nepomuki Szent János kápolna.
- Hétfájdalmú Szűzanya kápolna.
- Ján Hollý szülőháza.
Források[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
