Laksárújfalu
| Laksárújfalu (Lakšárska Nová Ves) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szenicei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1392 | ||
| Polgármester | Oľga Procházková | ||
| Irányítószám | 908 76 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1099 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 233 m | ||
| Terület | 36,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Laksárújfalu weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Laksárújfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Laksárújfalu (szlovákul Lakšárska Nová Ves, németül Laxar-Neudorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban. Pálffytelek tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 24 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek alapján a község területe már a korai középkorban lakott volt, a 8. században szláv település állt ezen a részen.
A falut 1296-ban "Allaxar" néven említik először, 1392-ben Éleskő várának tartozéka volt. 1665-ben 28 család élt a településen. 1720-ban két malom is működött itt. A 18-19. században birtokosai a Batthyány, Zichy, Jeszenák és Hohenlohe családok voltak. Lakói kenderből szőttek vásznat.
Vályi András szerint "Laxa-Újfalu. Tót falu Pozsony Várm. földes Urai Gr. Batthyáni, és B. Jeszenák Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Laxa-vize folyása mellett; határja 2 nyomásbéli, rozsot, és kendert leginkább terem; szőleje nints, búzát, és zabot sem terem, erdeje van, piatza Sassinban."[2]
Fényes Elek szerint "Ujfalu (Laksár), Poson m. tót falu, a Bur erdejében, Sasvárhoz délre egy mfd. Számlál 1270 kath., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas határa homokos, de jól mivelt; kendert, rozsot, lent, kolompért sokat terem; roppant erdejének egy része fenyves; rétje elég. Vizimalmai is vannak. F. u. gróf Battyányi János örökösei."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A település Laksár és Újfalu egyesítéséből jött létre.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 996 | 1025 | 1077 | 1099 |
| Különbség | +2,91 % | +5,07 % | +2,04 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1103 | 1099 |
| Eltérés | -0,36 % |

1910-ben 1301, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1031 lakosából 1001 szlovák volt.
2011-ben 1063 lakosából 1004 szlovák.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1906-ban Otomar Kubala A Hlinka Néppárt tagja, a Hlinka Gárda helyettes vezetője, majd a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörését követően fővezére. 1946-ban kivégezték.
- Itt szolgált 1876–1877-ban Agnelli József növénynemesítő, római katolikus pap.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1729-ben épült barokk stílusban.
- Szent Simon kápolna.
- Pálffyteleken Szent Miklós tiszteletére szentelt harangtorony.
- Határában 1966-ban 119 hektáros halastavat létesítettek.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Községinfó
- Travelatlas.sk
- Laksárújfalu Szlovákia térképén
- Információk a községről
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

