Nagypetrős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagypetrős (Prietrž)
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Turisztikai régióErdőháti
Rang község
Első írásos említés 1262
Polgármester Dana Blažková
Irányítószám 906 11
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SE
Népesség
Teljes népesség737 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság293 m
Terület24,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagypetrős (Szlovákia)
Nagypetrős
Nagypetrős
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 17° 26′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 30″, k. h. 17° 26′ 30″
Nagypetrős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypetrős témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagypetrős (1899-ig Nagy-Pritrzsd, szlovákul Prietrž) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szenicétől 5 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkorban, majd a korai szláv időkben is emberi település volt.

1262-ben "Petrus" néven említik először. Holics, majd Berencs várának uradalmához tartozott. Földesurai az Amadé, Nyáry, Majhényi, és Jaszenák családok voltak. A település és környéke az 1415 utáni időkben közvetlen kapcsolatba került a huszita eszmékkel. Csehországból a Morván át huszita harcosok is sokszor átkeltek és terjesztették hitüket. Az 1620-as Fehérhegyi csata után már tömegesen menekültek át a Morván hitüket megvalló protestánsok. 1591-ben megépült a község első fatemploma, melyet 1616-ban bővítettek. 1663-ban a török támadása következtében a falu a környék településeivel együtt elpusztult.

1715-ben 24 jobbágy, 22 zsellér és 4 szabad háztartása létezett. 1733-ban lebontották a régi templomot és iskolát. Még ebben az évben a Jeszenák család építtetett új artikuláris templomot ide. 1752-ben 119 család lakott a községben. Lakói főként mezőgazdasággal, vászonszövéssel foglalkoztak, de 8 malom is működött a településen.

Vályi András szerint "PRITZD, vagy Pritrszka. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Szakoltzai Ispotály, lakosai katolikusok, fekszik Szakoltzához közel, mellynek filiája, legelője szoros, szőleje tágas, és termékeny, fája van mind a’ kétféle, réttyei jók, piatza Szakoltzán, és Holitson, első osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Pricsd, (Nagy), tót falu, Nyitra vmegyében, a Miava vize mellett, Szenicztől keletre egy órányira. Számlál 43 kath., 900 evang., 22 zsidó lak. Ékesitik a helységet a kath. és evang. anyaszentegyházak, a b. Jeszenák kastélya s gyönyörü gyümölcskerte. F. u. b. Jeszenák. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1060, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 723 lakosából 710 szlovák volt.

2011-ben 697 lakosából 672 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Evangélikus temploma 1733-ban épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]