Búrszentgyörgy
| Búrszentgyörgy (Borský Svätý Jur) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szenicei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Anna Kratochvílová | ||
| Irányítószám | 908 79 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1603 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 168 m | ||
| Terület | 39,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Búrszentgyörgy weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Búrszentgyörgy témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Búrszentgyörgy (szlovákul Borský Svätý Jur, németül Bur-Sankt-Georg) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Malackától 21 km-re északra fekszik.
Története
[szerkesztés]1394-ben Zsigmond király adománylevelében említik először, amikor Éleskő várát a hozzá tartozó uradalommal együtt szolgálataiért a lengyel Stíbor főúrnak adja. Nevét valószínűleg templomának védőszentjéről, Szent Györgyről kapta. A templom a falu első említésekor már állt. 1466-ban "Zenthgwrt", 1564-ben "Zenthgergh" néven említik. A falunak már a 18. században postaállomása volt. A 19. században az éleskő-szentjánosi uradalomhoz tartozott.
Vályi András szerint "SZENT GYÖRGY. Búr Sz. György. Tót falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térséges helyen; határja 2 nyomásbéli, leginkább rozsot, és kendert terem; réttye, szőleje elegendő van; zabja, és búzája nem terem, erdeje nem nagy; piatza Sassinban."[2]
Fényes Elek szerint "Szent-György (Bur-), tót f., Poson vármegyében, Sz. Jánoshoz 1 órányira: 2967 kath., 208 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Határa róna homokos; nagy erdeje vadakkal bővölködő; legelője elég; négy vizimalma, s az uraságnak egy majorsága van. F. u. gr. Batthyáni Jánosné."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 1577 | 1564 | 1656 | 1603 |
| Különbség | -0,82 % | +5,88 % | -3,20 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1608 | 1603 |
| Eltérés | -0,31 % |
1880-ban 2420 lakosából 2181 szlovák és 31 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 2383 lakosából 2177 szlovák és 35 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 2146 lakosából 2037 szlovák és 32 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 2047 lakosából 1918 szlovák és 69 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 1985 lakosából 1955 csehszlovák és 9 magyar volt.
1930-ban 2059 lakosából 2020 csehszlovák és 3 magyar volt.
1991-ben 1570 lakosából 1527 szlovák és 7 magyar volt.
2001-ben 1572 lakosából 1551 szlovák és 2 magyar volt.
2011-ben 1628 lakosából 1535 szlovák és 2 magyar volt.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt született 1808-ban Puchly János, az 1848-as szabadságharc honvédezredese.
- Itt született 1844-ben Moritz Friedlander osztrák zsidó teológus.
- Itt szolgált Lukácsy Béla (1838–1881) római katolikus plébános, országgyűlési képviselő.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1676-ban épült.
- A falu kastélya 1844-ben épült.
- Tomky nevű településrészén két tó, motel, étterem és kemping található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

