Ugrás a tartalomhoz

Büdöskő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Büdöskő (Smrdáky)
A templom
A templom
Büdöskő zászlaja
Büdöskő zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
PolgármesterIngrid Tripšanská
Irányítószám906 03
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség559 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség149 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület4,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 23″, k. h. 17° 18′ 02″48.723100°N 17.300600°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 23″, k. h. 17° 18′ 02″48.723100°N 17.300600°E
Büdöskő weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Büdöskő témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Büdöskő (1898-ig Szmrdák, szlovákul: Smrdáky) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban. Nevét 1898-ban onnan kapta, hogy itt tör fel Európa legerősebb kén-hidrogénes gyógyvize.

Fekvése

[szerkesztés]

Szenicétől 7 km-re északnyugatra található.

Története

[szerkesztés]

1436-ban Zmrdec néven említik először. Fürdőjét első ízben 1617-ben említik. 1740-ben Bél Mátyás is megemlíti Notitia Hungariae Novae Historicogeographia című művében, hogy kénes ásványvizét gyógyító célra használják. Vizét először Gottmann János orvos elemezte 1763-ban és alkalmassá nyilvánította gyógyításra.

Vályi András szerint "SZMERDAK. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai Gróf Amade, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Kovallóhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."[2]

1840-ben Callas Nagy József orvos Thermarum Büdösköensium címmel értekezést írt a bécsi egyetem számára a büdöskői vízről és gyógyító hatásáról. Az első fürdőépületet a büdöskői forrásokra birtokosa, Vietoris József nyitrai alispán építtette 1833-ban. Később, 1839-ben épült fel az impozáns kastély családja és vendégei számára, majd a fürdő környezetét is kiépíttette. A környező mocsaras terület helyére szép parkot építtetett, ahová értékes fákat telepített. Neki köszönhetően ma 16 hektáros park szolgálja a vendégek kényelmét.

Fényes Elek szerint "Szmrdak, tót falu, Nyitra vármegyében, N.-Kovalló filial. 268 kath. lak. F. u. ő cs. kir. felsége. Ut. post. Holics."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.

A község fürdője mára Szlovákia legnagyobb modern gyógyfürdőjévé vált.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság640603695559
Különbség -5,78 % +15,25 % -19,56 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság562559
Eltérés-0,53 %

1910-ben 324, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 646 lakosából 637 szlovák, 7 cseh, 2 magyar.[5]

2011-ben 702 lakosából 678 szlovák.

A népesség alakulása 1910 és 2024 között:
Lakosok száma
324
646
702
667
584
559
191020012011201720212024
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Gyógyfürdőjének vize 12-17 °C-os sós, kénes, jódos, forrásainak száma 14. A fürdőt szlovák Holt-tengernek is nevezik, különösen magas sótartalmú kénes vize miatt. Gyógyiszapja nagyon jó reumás láz és bőrbetegségek ellen. A parkban 40 éve nyaranta Zenei Fesztivált rendeznek.
  • Szent Márton római katolikus templom (XVII. század vége).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  5. http://adatbazis.mtaki.hu/?mtaki_id=106157&settlement_name=

További információk

[szerkesztés]