Jókút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jókút (Kúty)
A Szent József templom
A Szent József templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rang község
Első írásos említés 1468
Polgármester Branislav Vávra
Irányítószám 908 01
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SE
Népesség
Teljes népesség4036 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség151 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület27,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jókút (Szlovákia)
Jókút
Jókút
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 32″, k. h. 17° 01′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 32″, k. h. 17° 01′ 11″
Jókút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jókút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jókút (1899-ig magyarul, és a mai napig németül: Kutti,[forrás?] szlovákul Kúty) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szenicétől 27 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban i. e. 2000 körül is éltek emberek. Később a bronzkor emberének i. e. 1500 és i. e. 700 közötti maradványai, valamint az i. e. 500 körül itt élt La Tène-kultúra emberének nyomai kerültek elő.

A mai települést 1468-ban Kuth néven említik először, Éleskő várának uradalmához tartozott. Később a Czobor család birtoka lett. 1645-ben a település leégett. 1678-ban három malom is működött a községben, amely 1736-tól a Habsburg család birtoka lett. 1707-ben egy feljegyzés még csak Szent Anna kápolnáját említi, de 1726-ra felépült a katolikus templom is, melynek tornya csak 1841-ben készült el.

Vályi András szerint "KÚTI. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Brodezkához 1/2 mértföldnyire, határja jól termő, jó kendert termesztenek, és árúlnak, fája, makkja, gubacsa, legelője van, földgye, réttye jó, piatzozása Sassinban."[2]

Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában "Kutty, Nyitra m. tót falu, a Miava vize mellett, a Holicstól Pozsonyba vivő országutban. Számlál 2264 kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa termékeny; különösen rétje sok és jó; erdeje s ligetei szépek; halászata a Miavában, főképen pedig a Morvában hasznos; kendert termeszt, s azzal kereskedik Morvaországban és Ausztriában; 3 vizimalma van. F. u. ő cs. k. felsége." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2785, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4136 lakosából 4011 szlovák, 56 cigány, 52 cseh volt.

2011-ben 4099 lakosából 3753 szlovák, 36 cseh és 24 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források[szerkesztés]

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • E-obce.sk
  • Lev Zachar 1976: Neskorolaténske sídlisko pri Kútoch. Zborník Slovenského národného múzea 70 - História 16, 31–53.
  • Radoslav Čambal 2017: Laténske osídlenie na Záhorí. Malacky a okolie 10 História, 53-66, 154.
  • Marek Hladík - Marian Mazuch 2018: Včasnostredoveké pohrebiská na strednom a dolnom Pomoraví - Kontinuita či diskontinuita v interakcii pohrebného rítu s geografickým priestorom. Malacky a okolie 11 - História