Jókút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jókút (Kúty)
A Szent József templom
A Szent József templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
Első írásos említés1468
PolgármesterBranislav Vávra
Irányítószám908 01
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség4036 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség151 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság156 m
Terület27,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 39′ 32″, k. h. 17° 01′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 32″, k. h. 17° 01′ 10″
Jókút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jókút témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jókút (1899-ig magyarul, és a mai napig németül: Kutti,[forrás?] szlovákul Kúty) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szenicétől 27 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban i. e. 2000 körül is éltek emberek. Később a bronzkor emberének i. e. 1500 és i. e. 700 közötti maradványai, valamint az i. e. 500 körül itt élt La Tène-kultúra emberének nyomai kerültek elő.

A mai települést 1468-ban Kuth néven említik először, Éleskő várának uradalmához tartozott. Később a Czobor család birtoka lett. 1645-ben a település leégett. 1678-ban három malom is működött a községben, amely 1736-tól a Habsburg család birtoka lett. 1707-ben egy feljegyzés még csak Szent Anna kápolnáját említi, de 1726-ra felépült a katolikus templom is, melynek tornya csak 1841-ben készült el.

Vályi András szerint "KÚTI. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Király, lakosai katolikusok, fekszik Brodezkához 1/2 mértföldnyire, határja jól termő, jó kendert termesztenek, és árúlnak, fája, makkja, gubacsa, legelője van, földgye, réttye jó, piatzozása Sassinban."[2]

Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában "Kutty, Nyitra m. tót falu, a Miava vize mellett, a Holicstól Pozsonyba vivő országutban. Számlál 2264 kath., 11 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa termékeny; különösen rétje sok és jó; erdeje s ligetei szépek; halászata a Miavában, főképen pedig a Morvában hasznos; kendert termeszt, s azzal kereskedik Morvaországban és Ausztriában; 3 vizimalma van. F. u. ő cs. k. felsége." [1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2785, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4136 lakosából 4011 szlovák, 56 cigány, 52 cseh volt.

2011-ben 4099 lakosából 3753 szlovák, 36 cseh és 24 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Neves személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Források[szerkesztés]

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • E-obce.sk
  • Lev Zachar 1976: Neskorolaténske sídlisko pri Kútoch. Zborník Slovenského národného múzea 70 - História 16, 31–53.
  • Radoslav Čambal 2017: Laténske osídlenie na Záhorí. Malacky a okolie 10 História, 53-66, 154.
  • Marek Hladík - Marian Mazuch 2018: Včasnostredoveké pohrebiská na strednom a dolnom Pomoraví - Kontinuita či diskontinuita v interakcii pohrebného rítu s geografickým priestorom. Malacky a okolie 11 - História