Rohó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rohó (Rohov)
Rohó, katolikus templom.
Rohó, katolikus templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Turisztikai régióErdőháti
Rang község
Első írásos említés 1471
Polgármester Roman Ravas
Irányítószám 906 04
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SE
Népesség
Teljes népesség382 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
Terület4,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rohó (Szlovákia)
Rohó
Rohó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 36″, k. h. 17° 20′ 45″
Rohó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rohó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rohó (szlovákul Rohov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szenicétől 6 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1471-ben "Rohov" néven említik először. Berencs várának uradalmához tartozott. 1569-től az Amade, Gvadányi, Héderváry, Nyáry, Zichy, Esterházy és Erdődy családok birtokolták. 1715-ben 4 jobbágy és 10 zsellércsalád lakta. 1720-ban említik szőlőskertjét. 1752-ben 18 család élt a településen. 1787-ben 60 házában 333 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "ROHO. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Szénásfaluhoz fél mértföldnyire; szőleje, ’s fája tűzre, és épűletre van, réttye nints elég, legelője szoros, földgyét néhol a’ záporok járják."[2]

Fényes Elek szerint "Rohó, tót falu, Nyitra vmegyében, 256 kath., 15 evang., 31 zsidó lak. Kath. paroch. templom; vizimalom; F. u. a berencsi uradalom. Ut. p. Holics."[3]

Nyitra vármegye monográfiájában "Roho, tót község Ribek mellett, 267 r. kath. vallásu lakossal. Posta helyben van, táviró- és vasúti állomása Szenicz. Kath. temploma 1616-ban épült. Sírboltjában nyugszik gróf Gvadányi József. A községben van Herber Lipót lovag csinos régi kastélya, melyet báró Horeczky Ferdinánd építtetett. Ugyanő volt a község földesura is; de előtte 1472-ben a község Berencsvár tartozéka volt."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott. 1924-ben nagy tűzvész pusztította a falut.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 325, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 409 lakosából 402 szlovák volt.

2011-ben 400 lakosából 382 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.