Aszós
| Aszós (Osuské) | |||
| A templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szenicei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Anton Fiala | ||
| Irányítószám | 906 12 (pošta Hradište pod Vrátnom) | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 587 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 218 m | ||
| Terület | 11,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Aszós weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszós témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Aszós (1898-ig Oszuszkó, szlovákul Osuské) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban. Jókőoszuszka és Korlátkőoszuszka egyesülésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 12 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1262-ben Ozus néven említik először és 1898-ban az eredeti nevét kapta vissza.
Vályi András szerint "OSZUSZKA. Jókő. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hradistdisthoz közel, mellynek filiája, ’s határja is hozzá hasonlító."[2]
Fényes Elek szerint "Oszuszko, vagy Korláth, tót falu, Nyitra vmegyében, Hradist filialisa 762 kath., 15 zsidó lak. F. u. gr. Erdődyné, s a jókői uradalomhoz tartozik. Ut. p. Galgócz."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 629 | 614 | 606 | 587 |
| Különbség | -2,38 % | -1,30 % | -3,13 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 597 | 587 |
| Eltérés | -1,67 % |
1910-ben 828, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 627 lakosából 598 szlovák volt.
2011-ben 607 lakosából 568 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1827-ben Adamovich Ádám ügyvéd, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején tüzér főhadnagy.
- Itt született 1835-ben Lulicsek Izidor esperes, plébános.
- Itt született január 4-én Emanuel Lehocký (1876–1930) szlovák szociáldemokrata politikus, a Turócszentmártoni deklaráció (1918. október 30.) egyik aláírója.
- Itt született szeptember 14-én Štefan Janšák (1886–1972) szlovák építészmérnök, régész, diplomata és író.
- Itt szolgált Durcsek András (1816-1876) katolikus pap.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát 1735-ben építették fel. Anyakönyveit a plébánián 1715-től vezették.
Források
[szerkesztés]- Magyar katolikus lexikon
- Némethy Lajos 1894, 209.
- Forster Gyula (szerk.) 1906: Magyarország műemlékei II. Budapest, 549.
- Schematismus Strigoniensis 1917, 152.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]

