Sándorfa
| Sándorfa (Prievaly) | |||
| Sándorfa | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Szenicei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1439 | ||
| Polgármester | Tatiana Beňáková | ||
| Irányítószám | 906 34 | ||
| Körzethívószám | 034 | ||
| Forgalmi rendszám | SE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 941 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 245 m | ||
| Terület | 15,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Sándorfa weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándorfa témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||

Sándorfa (szlovákul Prievaly, korábban Šándorf, németül Schandorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szenicei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szenicétől 20 km-re délre található.
Története
[szerkesztés]A települést 1439-ben említik először. Ekkor "Svancendorf", magyarul pedig "Zenthgwrgh", azaz Szent-György néven találjuk. 1531-ben "Sbantisdorf", 1578-ban "Sancydorf" és 1600-ban már "Sándorf" néven, mint Korlátkő vár tartozéka szerepel.[2] A 15. századtól több nemes család birtoka, melyek közül a legjelentősebbek a Korlátkői, az Apponyi, a Bossányi és a Motesiczky családok voltak. A középkorban mezőváros volt fejlett kézművességgel. Jelentőségét növelte, hogy itt haladt át a Budáról Prágába menő kereskedelmi út. Később mezővárosi rangját elveszítette.
Fényes Elek szerint "Sándorf, tót m. v., Nyitra vmegyében: 1139 kath. 104 zsidó lak. – Van kath. paroch. temploma, és Synagoga. Egy fertálynyira innen láthatók a régi korlátkői várnak omladékai a Fejér hegyek északi csucsán. Ut. p. Nagyszombat."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Sándorf, a Kis-Kárpátokban a Klineczberg nevü hegy tövében, Korlátkő közelében fekvő tót falu 1184 túlnyomóan r. kath. és kevés izr. vallásu lakossal. Postája van, táviró- és vasúti állomása Jablonicz. Sándorf, a plébánián őrzött régi okmányok szerint, Imre király alatt 1200-ban már mezőváros volt. Kath. temploma egyike a legrégiebbeknek és fallal van körülvéve. Épült 1143-ban. Kegyura gr. Apponyi Gusztáv és hg. Windischgrätz Alfréd. Az izraelitáknak imaházuk van itt. 1895-ben tűzvész pusztította el a községnek nagy részét. Jelenleg hg. Windischgrätz Alfrédnek van itt nagyobb birtoka."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szenicei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 927 | 906 | 996 | 941 |
| Különbség | -2,26 % | +9,93 % | -5,52 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 933 | 941 |
| Eltérés | +0,85 % |
1910-ben 992, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 878 lakosából 865 szlovák volt.
2011-ben 958 lakosából 905 szlovák.
Híres személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Miskovics József római katolikus plébános.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1714-ben épült, 1988-ban restaurálták.
- Hétfájdalmú Szűzanya kápolnája 1820-ban épült.
- Nepomuki Szent János, Szent Flórián és Szent Vendel szobrai.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A község információs portálja Archiválva 2008. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Obce info.sk
- Sándorfa Szlovákia térképén
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ a b Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

