Štefan Janšák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Štefan Janšák
Štefan Janšák.jpg
Született 1886. szeptember 14.
Aszós
Elhunyt 1972. július 8. (85 évesen)
Pozsony
Állampolgársága szlovák
Foglalkozása
Kitüntetései Tomáš Garrigue Masaryk-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Štefan Janšák témájú médiaállományokat.

Štefan Janšák (Aszós, 1886. szeptember 14.Pozsony, 1972. július 8.) szlovák építészmérnök, régész, diplomata és író.

Élete[szerkesztés]

A Szenicei járásbeli Aszósról, egy kisgazda-iparos családból származott. A gazdasági nehézségek ellenére a helyi népiskola után apja a hodoníni reálgimnáziumban taníttatta. A népiskola elvégzése után a brünni Technikai Főiskolára jelentkezett, ahol 1914-ben szerezte meg mérnöki diplomáját. Politikai és írói munkássága már a főiskolai évek alatt elkezdődtek. 1909-ben Losoncon felkereste Ľudovít Bazovskýt. Ugyanezen évben a népművelői tevékenységéért perbe fogták, ám ennek ellenére sikerült befejeznie a tanulmányait.

1910–14 között a Nová domová pokladnica nevű kalendárium szerkesztője volt, illetve a szakolcai dr. Pavol Blaha bankjának intézője lett. Népművelői és előadói tevékenységét az első világháború alatt is folytatta, még a katonai szolgálata alatt 1916-1918 között is. Mivel a panszlavista nézetei miatt, nem volt „kívánatos” a frontról való visszatérte, és erről valahogy tudomást szerzett, súlyos betegséget szimulált. Így sikerült a biztos halált elkerülnie és 1918 májusában a katonai szolgálatból épségben hazatérnie. Ekkor asszisztensi állást kapott a brünni Technikai Főiskolán, ahol a háború befejezése és a monarchia szétesése találta. Ezután visszatért Szlovákiába és az új közös állam szervezésében vett részt. Az úgynevezett első szlovák kormányban (1918, szakolcai székhellyel, majd Zsolnán, ahonnan 1919 februárjában Pozsonyba költözött) mint a technikai ügyosztály megbízottja (titkár) vett részt. 1945 után a Szlovák Nemzeti Tanács nevében a háború által elpusztított ország újjáépítésében volt nagy szerepe. Különösképpen Szlovákia úthálózatának fejlesztésén dolgozott egészen 1948-ig, amikor nyugalomba vonult.

A két háború között a szlovákiai Csehszlovák Mérnökök Egyesületének elnöke, a pozsonyi Kereskedelmi és Ipari kamara és a Szlovák Iparosok Szövetségének tagja volt.

Amatőr régészként Jan Eisner mellett a szlovák régészet alapító atyái közé emelkedett. Elsősorban előadásokat tartott, majd később úttörő munkát végzett a szlovákiai ásatások terén. A Szlovák Muzeális Társaság (szk. Muzeálna slovenská spoločnosť) kabineti felszólalója lett a közgyűléseken, a negyvenes években pedig az elnöki funkciót látta el. Egy ideig a társaság kiadványának szerkesztője. Hosszú éveken át a Régészeti bizottság szlovák mellékének a titkára. A régészet terén végzett munkásságáért 1947-ben tiszteletbeli doktorátust kapott a Comenius Egyetemtől.

Már 1920-ban részt vett a Magyarországgal folyó béketárgyalásokon, előkelő szerepe volt a dunai komisszióban, 1920-1924 között fontos gazdasági szerződések megkötésében vett részt, illetve 1938-39-ben a delimitációs (határkijelölő) szlovák-magyar bizottság elnöke volt. Mint diplomata a francia jóbaráti viszony ápolásán fáradozott. Több francia irodalmi művet lefordított. Hosszú időn keresztül a pozsonyi Alliance Française egyesület elnökeként is működött, és nagyban hozzájárult a pozsonyi francia tanítási nyelvű gimnázium megnyitásához.

Hajlott korában elsősorban mint tudós és pedagógus működött. Hosszú időn át (az alapításától a haláláig) az akadémia mellett működő Szlovák Régészeti Társaság (szk. Slovenská archeologická spoločnosť pri SAV) elnöke. 1948-ban a Comenius Egyetem mint külsős professzort alkalmazta a régészeti oktatásban, ahol 1957-ig működött közre. 1956-1960 között a Pedagógiai Főiskolán is oktatott. 1968-ig a pozsonyi Numizmatikai Társaságnak is elnöke volt. Hatalmas obszidián-gyűjteménye ma a turócszentmártoni Kmetianum tulajdona. Súlyos betegségben hunyt el, a pozsonyi Fülemüle-völgy (szlovákul Slávičie údolie) temetőjében nyugszik.

Művei[szerkesztés]

  • 1912/1932 Daniel G. Lichard - životopisný nástin. Skalica/Bratislava.
  • 1920 Mierová smluva s maďarmi - niekoľko poznámok na maďarské požiadavky. Bratislava.
  • 1930/1932/1938 Staré osídlenie Slovenska. Turčiansky sv. Martin.
  • 1932 Slovensko v dobe uhorského feudalizmu. Hospodárske pomery od r. 1514 do r. 1848.
  • 1932 Les conditions sociales dans l'ancienne Hongrie et la situation de la Slovaquie. Prague.
  • 1935 Život Štefana Fajnora. Kultúrne historický obraz.
  • 1935 Praveké sídliská s obsidiánovou industriou na východnom Slovensku.
  • 1942/1991 Andrej Kmeť. Turčiansky sv. Martin.
  • 1934/1944 Lovci Hlinených Perál.
  • 1944 Umenie v živote dr. Pavla Blahu. Bratislava.
  • 1947 Život Dr. Pavla Blahu I-II. Slovenské národné hnutie na prahu XX. storočia.
  • 1948 Hospodárske a sociálne príčiny revolúcie r. 1848. Bratislava.
  • 1948 Predveké Slovensko. Bratislava.
  • 1953 Robotník v službách vedy - o záchrane predvekých pamiatok. Martin.
  • 1955 Základy archeologického výskumu v teréne. Bratislava.
  • 1963 Z dejín humanistických učených spoločností v Uhorsku, Vlastivedný časopis (Pamiatky a múzeá) 12/3, 141-143.
  • 1966 Brány do dávnoveku. Bratislava.
  • 1967 Holíčska krásna Helena. Bratislava.
  • 1971 Boli časy, boli... Spomienky na roky mladosti. Bratislava.
  • 1973 Posledný suplikant. Dôjmy a zážitky z ciest žobravého študenta. Bratislava.
  • 1986 Brány do dávnoveku. Bratislava.
  • 1996 Súčasníci o Trianone. Bratislava. (tsz. Ladislav Deák)
  • 2006 Vstup Slovákov medzi slobodné národy - (ako sa zrodila prvá republika) - fakty, spomienky a úvahy o prevratových rokoch, 1918-1919.

Fordításai[szerkesztés]

  • 1942 Montesquieu, Ch.: Considérations sur les causes de la grandeur des Romains et de leur décadence (O veľkosti Rimanov a ich úpadku).
  • 1942 Diehl, Ch.: Postavy byzantských dejín.
  • 1955 Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története. (Dejiny poddanstva v Uhorska). Bratislava.

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Munka érdemrend (szk. Rád práce)
  • Andrej Kmeť díj (szk. cena Andreja Kmeťa)
  • 1957-ben az ő 70. születésnapjának tiszteletére jelent meg a Študijné Zvesti 2. száma.
  • 1991 Tomáš Garrigue Masaryk-rend III. osztálya posztumusz

Emléke[szerkesztés]

  • 1999 Historická panoráma - Štefan Janšák. Dokumentumfilm-sorozat.
  • 2006/2007 telén kiállítás a fényképészi munkásságáról a SzNM-ban (Kmeť születésének 165., Janšák 120. évfordulójának apropója kapcsán).

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]