Ugrás a tartalomhoz

Morvaszentjános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján)
A Keresztelő Szent János templom
A Keresztelő Szent János templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
Első írásos említés1449
PolgármesterAnton Emrich
Irányítószám908 71
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség2150 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület39,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 17° 00′ 00″48.589344°N 17.000131°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 17° 00′ 00″48.589344°N 17.000131°E
Morvaszentjános weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvaszentjános témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Morvaszentjános (korábban Szentjános, szlovákul Moravský Svätý Ján, németül Sankt Johann an der March) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Malackától 18 km-re északra, a Morva bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét templomának védőszentjéről kapta.

Története[szerkesztés]

Területén 1933-ban avar kori kincsleletet (mezőgazdasági és kézműves szerszámok, fegyverek, övveret és lószerszám részei) találtak.[2]

A tatárjárás után IV. Béla a szentjánosi uradalmat Resicki Péternek adta, aki kastélyt is épített a faluban. Első említése 1449-ből származik. A 15. században az uradalom a Révayaké, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. Ezután Éleskő várának uradalmához tartozott.

A 16. században a falu nevezetes volt habán kerámiáiról. A habánok a század második felében telepedtek itt le. Iskoláját Mária Terézia uralkodása alatt nyitották meg, ahol egészen 1884-ig német nyelvű volt a tanítás. A 17. századtól Szentjános mezőváros volt vásártartási joggal. Urai a Keglevichek, Batthyányiak, Zichyek, Jeszenákok és Erdődyek voltak. A 18. századtól postahivatal is működött a településen. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1879-ben alakult.

Vályi András szerint "SZENT JÁNOS. Svati Ján. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ’s az Uraságnak házaival ékes; fekszik térséges, és homokos helyen, az Éleskői Uradalomhoz tartozik. Annakelőtte itten Anabaptistáknak Társaságjok vala; de M. Teréziának közbevetése, ’s Barkóczy Primásnak igyekezete által a’ R. Katolika Hitre tértek. Még azután is mozogtak ismét II. József alatt; de Hg. Batthyáni ő Eminentziájának elintézése által 1783-dikban ismét letsillapíttattak. Postája, és Harmintzadgya is van; határbéli földgyei leginkább gabonát, árpát, és kendert teremnek; réttye, mezője elég van, szőleje nintsen; két pusztáji is vagynak, erdője hasznos, Morva vize nedvesítí; piatza Nagy Lévárdon."[3]

Fényes Elek szerint "János-Szent, (Szvati Jan), vegyes német-tót m. v., Poson vármegyében, a Morva vizétől 1/2, Posontól 7 mfd. távolságra. Kath. paroch. templom. Urasági lakház. Harminczad és posta hivatal. – Lakosai közt, kik 1578. kath., 190 zsidóra mennek, hajdan több anabaptisták voltak, de a r. kath. hitre téritettek Mária Therézia és Batthyáni primás alatt; később II. József alatt ismét mozogván, herczeg Batthyánitól lecsillapíttattak 1785-ban. Isteni tiszteletöket német nyelven tartják. Határa Sz. Jánosnak róna, tágas, nagy részt homokos, azonban rozst, árpát, kendert jót terem; legelője elég; – erdeje szép, benne sok vad. Van két vizimalma is. F. u. gr. Batthyáni János özvegye s feje egy uradalomnak, melly másképpen éleskőinek neveztetik."[4]

Neve korábban Szentjános volt; 1913-ban már Morvaszentjános néven említik.[5]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

A 20. században szeszfőzde és konzervgyár működött itt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 2001 lakosából 1959 szlovák volt.

2011-ben 2125 lakosából 1959 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1821-ben Boltizár József (1821-1905) római katolikus pap, esztergomi segédpüspök.
  • Itt született 1834-ben Papanek Sándor (1824-1893) ügyvéd, kúriai bíró.[6]
  • Itt született 1844-ben Andrej Kubina jezsuita áldozópap.
  • Itt született 1873-ban Mérő István festő.
  • Itt hunyt el 1881-ben Lukácsy Béla római katolikus plébános, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840 és 1851 között épült a korábbi barokk templom helyett, melynek tornya megmaradt.
  • A Zichy-kastély 1866-ban épült barokk stílusban, később leégett és a birtokos Hirsch család kétemeletesen építette újjá. 1917-ig a Hohenlohe hercegi család birtoka volt. 1965-óta szociális otthon működik benne.
  • Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt kápolna.
  • Habán kápolna.
A Morva hídja Morvaszentjánosnál

Közlekedés[szerkesztés]

Vasúti[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Bartošková, A. 1986: Slovanské depoty železných předmětů v Česko-slovensku. Praha, 33-36. ; Naďa Profantová 1992: Awarische Funde aus den Gebieten nördlich der awarischen Siedlungsgrenzen. In: F. Daim (Hrsg.): Awarenforschungen II. Wien, 696-698; emlékbélyeg
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. https://www.velemjaro.sk/telepulestar/morvaszentjanos
  6. gyászjelentése; Budapesti Hírlap 13/117, 6 (1893. április 29.)