Morvaszentjános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján)
A Keresztelő Szent János templom
A Keresztelő Szent János templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Turisztikai régióErdőháti
Rang község
Első írásos említés 1449
Polgármester Anton Emrich
Irányítószám 908 71
Körzethívószám 034
Forgalmi rendszám SE
Népesség
Teljes népesség 2127 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület39,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Morvaszentjános (Szlovákia)
Morvaszentjános
Morvaszentjános
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 16° 59′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 16° 59′ 40″
Morvaszentjános weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvaszentjános témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Morvaszentjános (korábban Szentjános, szlovákul Moravský Svätý Ján, németül Sankt Johann an der March) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Malackától 18 km-re északra, a Morva bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevét templomának védőszentjéről kapta.

Története[szerkesztés]

Területén már a Nagymorva Birodalom előtti időszakban éltek emberek, akiknek bronzból és vasból készített használati tárgyait megtalálták.

A tatárjárás után IV. Béla a szentjánosi uradalmat Resicki Péternek adta, aki kastélyt is épített a faluban. Első említése 1449-ből származik. A 15. században az uradalom a Révayaké, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. Ezután Éleskő várának uradalmához tartozott.

A 16. században a falu nevezetes volt habán kerámiáiról. A habánok a század második felében telepedtek itt le. Iskoláját Mária Terézia uralkodása alatt nyitották meg, ahol egészen 1884-ig német nyelvű volt a tanítás. A 17. századtól Szentjános mezőváros volt vásártartási joggal. Urai a Keglevichek, Batthányiak, Zichyek, Jeszenákok és Erdődyek voltak. A 18. századtól postahivatal is működött a településen. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1879-ben alakult.

Vályi András szerint "SZENT JÁNOS. Svati Ján. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ’s az Uraságnak házaival ékes; fekszik térséges, és homokos helyen, az Éleskői Uradalomhoz tartozik. Annakelőtte itten Anabaptistáknak Társaságjok vala; de M. Teréziának közbevetése, ’s Barkóczy Primásnak igyekezete által a’ R. Katolika Hitre tértek. Még azután is mozogtak ismét II. József alatt; de Hg. Batthyáni ő Eminentziájának elintézése által 1783-dikban ismét letsillapíttattak. Postája, és Harmintzadgya is van; határbéli földgyei leginkább gabonát, árpát, és kendert teremnek; réttye, mezője elég van, szőleje nintsen; két pusztáji is vagynak, erdője hasznos, Morva vize nedvesítí; piatza Nagy Lévárdon."[2]

Fényes Elek szerint "János-Szent, (Szvati Jan), vegyes német-tót m. v., Poson vármegyében, a Morva vizétől 1/2, Posontól 7 mfd. távolságra. Kath. paroch. templom. Urasági lakház. Harminczad és posta hivatal. – Lakosai közt, kik 1578. kath., 190 zsidóra mennek, hajdan több anabaptisták voltak, de a r. kath. hitre téritettek Mária Therézia és Batthyáni primás alatt; később II. József alatt ismét mozogván, herczeg Batthyánitól lecsillapíttattak 1785-ban. Isteni tiszteletöket német nyelven tartják. Határa Sz. Jánosnak róna, tágas, nagy részt homokos, azonban rozst, árpát, kendert jót terem; legelője elég; – erdeje szép, benne sok vad. Van két vizimalma is. F. u. gr. Batthyáni János özvegye s feje egy uradalomnak, melly másképpen éleskőinek neveztetik."[3]

Neve korábban Szentjános volt; 1913-ban már Morvaszentjános néven említik.[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott.

A 20. században szeszfőzde és konzervgyár működött itt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 2001 lakosából 1959 szlovák volt.

2011-ben 2125 lakosából 1959 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1821-ben Boltizár József (1821-1905) római katolikus pap, esztergomi segédpüspök.
  • Itt született 1844-ben Andrej Kubina jezsuita áldozópap.
  • Itt hunyt el 1881-ben Lukácsy Béla római katolikus plébános, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840 és 1851 között épült a korábbi barokk templom helyett, melynek tornya megmaradt.
  • A Zichy-kastély 1866-ban épült barokk stílusban, később leégett és a birtokos Hirsch család kétemeletesen építette újjá. 1917-ig a Hohenlohe hercegi család birtoka volt. 1965-óta szociális otthon működik benne.
  • Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt kápolna.
  • Habán kápolna.
A Morva hídja Morvaszentjánosnál

Közlekedés[szerkesztés]

Vasúti[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]