Morva (folyó)
Ellenőrzött
| Morva | |
 | |
| A folyó az osztrák-szlovák határon | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Csehország Szlovákia Ausztria |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 354 km |
| Forrásszint | 1380 m |
| Vízhozam | 109 m³/s |
| Vízgyűjtő terület |
|
| Forrás | Králický Sněžník |
 é. sz. 50° 12′ 19″, k. h. 16° 50′ 57″50.205189°N 16.849248°E | |
| Torkolat | Duna (Dévénynél) → Fekete-tenger |
| é. sz. 48° 36′ 58″, k. h. 16° 56′ 25″48.616190°N 16.940149°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Morva témájú médiaállományokat. | |
A Morva folyó (csehül és szlovákul: Morava, németül: March) Csehország egyik nagy folyója.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve talán az illír *mor- ('mocsár, mocsaras vízfolyás') és a germán aha ('víz') szavak összetétele, amiből germán neve *Marah(w)a lett, amit azután átvettek a rómaiak, a szlávok és a magyarok is. [1] Római neve az 1–4. században Marus volt. [2]
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Csehország és Lengyelország határán, a Szudétákban, az 1423 méter magas Králický Sněžník hegyének déli lejtőjén ered és Ausztria, illetve Szlovákia határán, a Dévényi-kapunál, Pozsony városa felett ömlik a Dunába.[1] A partja mentén helyezkedik el Olomouc (Alamóc, Olmütz) városa, amely egykor Morvaország fővárosa volt. A szláv népekhez tartozó morvák a folyóról kapták nevüket. A folyó hossza 354 km.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ KMTL: Morva: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc (ed.). "Morva". Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9.
{{cite book}}: Unknown parameter|years=ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link) - ↑ Római térkép: "A Kárpát-medence a rómaiak idején (Kr. e. 15 – Kr. u. 395)". Történelmi világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest. 1991. 105. o. ISBN 963-351-696-X CM.
