Berzseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Berzseny (1898-ig Brezán, szlovákul Brezany) Nádasérberzseny településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2001-ben Nádasérberzseny 1857 lakosából 1801 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 5 km-re északra a Nyitra folyó bal partján fekszik. Nádasérberzseny keleti részét képezi.

Története[szerkesztés]

1267-ben említik először. 1430-ban Berzen néven tűnik fel oklevélben, Bajmóc várának tartozéka, majd 1479-től a bajmóci prépostságé. A 18. század elején zajlott harcokban többször érték súlyos károk. 1675-ben 65 háza és 3888 lakosa, 1787-ben 65 háza és 446 lakosa, 1828-ben 67 háza és 469 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyógyolaj készítéssel, méhészkedéssel, fafaragással foglalkoztak. 1600-ban a településen fazekascéh is működött.

Vályi András szerint "BREZÁN. vagy Bresáni. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik, Turócz Vármegyének szomszédságában, Privigyétől egy mértföldnyire, leg inkább fazekasok. Határja középszerű, réttyeik jók, legelője elég, szőleje nintsen, piatza Német Pronán, és Privigyén, második Osztálybéli."[1]

1910-ben 682, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Ilona és Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1409-ben épült, 1666-ban és 1748-ban újjáépítették. Utoljára 1938-ban bővítették.
  • A plébánia 1680 és 1700 között épült késő reneszánsz stílusban.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.