Nádasérberzseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nádasérberzseny (Nedožery-Brezany)
Nádasérberzseny templom.JPG
Nádasérberzseny címere
Nádasérberzseny címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Turisztikai régióNyitramente
Rang Nádasérberzseny településrésze
Első írásos említés 1242
Polgármester Martin Mokrý
Irányítószám 972 12
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség2137 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság296 m
Terület24,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nádasérberzseny (Szlovákia)
Nádasérberzseny
Nádasérberzseny
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 05″, k. h. 18° 38′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 05″, k. h. 18° 38′ 40″
Nádasérberzseny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasérberzseny témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nádasérberzseny (1899-ig Nedozser, és Brezán, szlovákul Nedožery-Brezany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. Nádasér és Berzseny települések egyesítése. 2011-ben 2113 lakosából 2014 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétőltól 5 km-re északra fekszik.

Története[szerkesztés]

Nádasér falut 1242-ben "Nadaser" néven említik először. Bajmóc várának uradalmához tartozott. A 13. században ura a Divéky család, majd a 14. század elején Csák Máté birtoka lett. Ennek halála után a királyra szállt. 1528-tól a Thurzó család, 1637-től a Pálffyak a birtokosai. 1432-ben a husziták felégették. 1455-ben uradalmi malmot említenek a településen. 1647-ben 36 adózó háztartása volt. A kuruc háborúk alatt 1673-ben és 1678-ban újra felégették. 1715-ben 20 ház állt a faluban, 1720-ban 27 háztartása volt. 1787-ben az első népszámlálás 70 házában 429 lakost talált. 1828-ban 80 házban 559 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, posztógyártással, olajkészítéssel, fazekassággal, méhészkedésel foglalkoztak. 1724-ben posztógyárat említenek a községben.

Vályi András szerint "NEDOZSÉR. Tót falu Nyitra Várm. lakosai katolikusok, Ispotállya is van, fekszik Bajmótzhoz egy mértföldnyire, gyűmöltse bőven terem, fája van, réttye, földgye jó, legelője elég, piatzozása Német Prónán, és Prividgyén." [2]

Berzsenyt 1267-ben említik először. 1430-ban "Berzen" néven tűnik fel oklevélben, Bajmóc várának tartozéka, majd 1479-től a bajmóci prépostságé. A 18. század elején zajlott harcokban többször érték súlyos károk. 1675-ben 65 háza és 3888 lakosa, 1787-ben 65 háza és 446 lakosa, 1828-ben 67 háza és 469 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyógyolaj készítéssel, méhészkedéssel, fafaragással foglalkoztak. 1600-ban a településen fazekascéh is működött.

Vályi András szerint "BREZÁN. vagy Bresáni. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik, Turócz Vármegyének szomszédságában, Privigyétől egy mértföldnyire, leg inkább fazekasok. Határja középszerű, réttyeik jók, legelője elég, szőleje nintsen, piatza Német Pronán, és Privigyén, második Osztálybéli." [2]

1910-ben Nádasérnek 787, Berzsenynek 682, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

2001-ben 1857 lakosából 1801 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Berzseny Szent Ilona és Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1409-ben épült, 1666-ban és 1748-ban újjáépítették.
  • A berzsenyi plébánia 1680 és 1700 között épült késő reneszánsz stílusban.
  • Nádasér Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 19. században épült.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons:Category:Nedožery-Brezany
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasérberzseny témájú médiaállományokat.