Rákosvölgyudvarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rákosvölgyudvarnok (Nitrica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Miroslav Beňadik
Irányítószám 972 22
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség1231 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság243 m
Terület24,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rákosvölgyudvarnok (Szlovákia)
Rákosvölgyudvarnok
Rákosvölgyudvarnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 18° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 18° 27′ 00″
Rákosvölgyudvarnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosvölgyudvarnok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rákosvölgyudvarnok (szlovákul Nitrica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. Bélaudvarnok és Rákosvölgy települések egyesítése.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 18 km-re délnyugatra a Nyitrica partján található.

Története[szerkesztés]

Rákosvölgyet 1113-ban "Radsciz" alakban a zobori apátság birtokainak határleírásában említik először. A 15. századtól a szkacsányi uradalomhoz tartozott, majd 1777-től a nyitrai káptalan birtoka volt. 1553-ban malom, valamint 12 és fél porta állt a faluban. 1715-ben szőlőskertje és 47 háztartása volt. 1778-ban 73 jobbágy és 19 zsellér háztartása volt 710 lakossal. 1828-ban 82 házában 573 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a 18. századig sáfrányt termesztettek. Kőbányája az 1930-as években nyílt.

Vályi András szerint "RACSICZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Vesztenicznek szomszédságában, mellynek filiája; határja közép termékenységű, fája van mind a’ kétféle, jó hagymát termesztenek lakosai, legelője elég, piatza Oszlányon, és Bánon, első osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Racsics, tót falu, Nyitra vmegyében, Vesztenicz filial, 573 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét."[3]

Bélaudvarnok első említése 1249-ben "Vdournuk" alakban történt, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi kolostorhoz került. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része, 1777-től pedig a nyitrai káptalané. 1553-ban 18 és fél portával adózott. 1715-ben szőlőskertje és 43 háztartása volt. 1778-ban malom, 56 jobbágy és 28 zsellérháztartás volt a településen 656 lakossal. 1828-ban 97 házában 682 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, a 18. századig szőlő, sáfrány és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1832-ben árvíz pusztította el a községet, de újjáépült. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Vályi András szerint "DVORNIK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik felső Vesztenitzhez közel, ’s ennek filiája, Simonyitol egy mértföldnyire, ambár nagy keresettye van, a’ gyümölts, és hagyma árúlásból könnyű móddal szerzi fáját ís, és elegendő legelője van, malma helyben, piatza közel, Oszlánon, és Bánon; szőlöjök középszerű, réttyeik jók, földgye középszerű, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Dvornik, Nyitra vm. tót falu, Vesztenics filial. 682 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan."[3]

A trianoni békeszerződésig mindkét falu Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Bélaudvarnok 484 lakosából 459 szlovák anyanyelvű volt. Rákosvölgy 434 lakosából 423 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben Bélaudvarnok 482 lakosából 1 magyar és 479 szlovák anyanyelvű volt. Rákosvölgy 513 lakosából 1 magyar és 511 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban Bélaudvarnok 532 lakosából 11 magyar és 514 szlovák anyanyelvű volt. Rákosvölgy 541 lakosából 3 magyar és 531 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben Bélaudvarnok 557 lakosából 42 magyar és 502 szlovák anyanyelvű volt. Rákosvölgy 550 lakosából 11 magyar és 528 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben Bélaudvarnok 534 lakosából 4 magyar és 528 csehszlovák volt. Rákosvölgy 565 lakosából 3 magyar és 549 csehszlovák volt.

1930-ban Bélaudvarnok 489 lakosa mind csehszlovák volt. Rákosvölgy 582 lakosából 575 csehszlovák, 6 zsidó és 1 állampolgárság nélküli volt.

1970-ben Rákosvölgyudvarnok 1394 lakosából 1 magyar és 1387 szlovák volt.

1980-ban Rákosvölgyudvarnok 1357 lakosából 1 magyar és 1348 szlovák volt.

1991-ben Rákosvölgyudvarnok 1245 lakosából 2 magyar és 1234 szlovák volt.

2001-ben Rákosvölgyudvarnok 1244 lakosából 1 magyar és 1235 szlovák volt.

2001-ben Rákosvölgyudvarnok 1242 lakosából 3 magyar, 5 cseh, 1-1 ruszin és morva, 1134 szlovák és 98 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kápolna a 19. század közepéről.
  • Neogótikus kápolna a 19. század végéről.
  • Barokk szobor 1793-ból.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]