Rákosvölgyudvarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rákosvölgyudvarnok (Nitrica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Turisztikai régióNyitramente
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Miroslav Beňadik
Irányítószám 972 22
Körzethívószám 046
Forgalmi rendszám PD
Népesség
Teljes népesség1231 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság243 m
Terület24,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rákosvölgyudvarnok (Szlovákia)
Rákosvölgyudvarnok
Rákosvölgyudvarnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 18° 27′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 18° 27′ 00″
Rákosvölgyudvarnok weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rákosvölgyudvarnok (szlovákul Nitrica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. Bélaudvarnok és Rákosvölgy települések egyesítése.

Fekvése[szerkesztés]

Privigyétől 18 km-re délnyugatra a Nyitrica partján található.

Története[szerkesztés]

Rákosvölgyet 1113-ban "Radsciz" alakban a zobori apátság birtokainak határleírásában említik először. A 15. századtól a szkacsányi uradalomhoz tartozott, majd 1777-től a nyitrai káptalan birtoka volt. 1553-ban malom, valamint 12 és fél porta állt a faluban. 1715-ben szőlőskertje és 47 háztartása volt. 1778-ban 73 jobbágy és 19 zsellér háztartása volt 710 lakossal. 1828-ban 82 házában 573 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a 18. századig sáfrányt termesztettek. Kőbányája az 1930-as években nyílt.

Vályi András szerint "RACSICZ. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Vesztenicznek szomszédságában, mellynek filiája; határja közép termékenységű, fája van mind a’ kétféle, jó hagymát termesztenek lakosai, legelője elég, piatza Oszlányon, és Bánon, első osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Racsics, tót falu, Nyitra vmegyében, Vesztenicz filial, 573 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan. Ut. post. Nyitra-Zsámbokrét."[3]

Bélaudvarnok első említése 1249-ben "Vdournuk" alakban történt, amikor a nyitrai várispánságtól a zoborhegyi kolostorhoz került. A 16. századtól a szkacsányi uradalom része, 1777-től pedig a nyitrai káptalané. 1553-ban 18 és fél portával adózott. 1715-ben szőlőskertje és 43 háztartása volt. 1778-ban malom, 56 jobbágy és 28 zsellérháztartás volt a településen 656 lakossal. 1828-ban 97 házában 682 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, a 18. századig szőlő, sáfrány és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. 1832-ben árvíz pusztította el a községet, de újjáépült. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Vályi András szerint "DVORNIK. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik felső Vesztenitzhez közel, ’s ennek filiája, Simonyitol egy mértföldnyire, ambár nagy keresettye van, a’ gyümölts, és hagyma árúlásból könnyű móddal szerzi fáját ís, és elegendő legelője van, malma helyben, piatza közel, Oszlánon, és Bánon; szőlöjök középszerű, réttyeik jók, földgye középszerű, második Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Dvornik, Nyitra vm. tót falu, Vesztenics filial. 682 kath. lak. F. u. a nyitrai káptalan."[3]

A trianoni békeszerződésig mindkét falu Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Bélaudvarnoknak 557, Rákosvölgynek 550, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Rákosvölgyudvarnok 1244 lakosából 1235 szlovák volt.

2001-ben 1242 lakosából 1134 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kápolna a 19. század közepéről.
  • Neogótikus kápolna a 19. század végéről.
  • Barokk szobor 1793-ból.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások[szerkesztés]